Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története /Győr egyházmegye múltjából 6. (Győr, 1939)

Név- és helymutató

tengelyeihez viszonyítva elfordított nyolcszög-alaprajzon építettek fel úgy, hogy a lanterna falazata a középnégy­szög sarokpillérein, illetőleg a hevederiveken nyugszik. A nyolcszögű lanternában négy irányban ikerablakok nyílnak. Ezek egykor jellegzetes, románkori, osztóoszlo­pokkal ellátott, kapcsolt ablakok voltak, de sajnos, leg­főbb diszük, az oszlopocskák, ma hiányzanak. Ezekben a nyílásokban is zsaluleveles ablakszárnyakat helyeztek el. A nyolcszögű lanterna födele szépvonalú, XVIL szá­zadi barokk hagymasisak, amely eredetileg rézzel, most pedig bádoggal van fedve. A pápóci kápolna külsején jól érvényesül az épít­mény négykarélyos tömege. A falfelületek simák, szinte dísztelenek. A földszinti részt az emelettől egyszerű öv­párkány választja el. Az övpárkány alatt a keleti karély földszinti falait függélyes sávok tagolják. Ezek és a ka­rélyok sarkaiban megmaradt falsávok arra vallanak, hogy a kápolna falait mindenütt falsávok tagozták. Ezekhez a falsávokhoz a tetőeresz alatt valószínűleg ivsoros pár­kány csatlakozott, de sajnos, ennek a jellegzetes román­kori párkányalakításnak ma már semmi nyoma sincsen, helyette, az eresz alatt, vakolatból húzott, tagozatos pár­kány vonul végig. A pápóci központos kápolnának legközelebbi hazai rokonaként a jáki temetőkápolnát említettük meg, de a külföldön, főleg Olaszországban is nyomára akadunk az ilyen építészeti elgondolásnak. Anélkül, hogy az olasz példák és a pápóci kápolna közötti stiluskapcsolatot hosszasabban fejtegetnénk, egyszerűen csak felemlítjük az almennoi San Salvatore templomot; ezen is, a pápóci­hoz hasonlóan, a tetőzetből kinövő, ikerablakos lanter­nái; találunk, de még hasonlóbb a galliano-i (Cantu mel­lett) baptisterium, amely karélyos alaprajzú és tetőzeté­ből nyolcszögletes, ikerablakos lanterna nő ki. A pápóci négykarélyos emeletes kápolna, az egy­emeletes iskolaépület déli végéhez csatlakozik, úgy hogy az iskola emeleti helyiségéből régebben a kápolna eme­leti helyiségébe lehetett jutni. Feltételezve, hogy az is­kolaépület egykor prépostsági lakul szolgált, ez esetben a kápolna emeleti része volt a prépost kápolnája, a föld­szinti rész pedig a híveknek szolgált kápolnául. Kívá­natos volna, hogy az emeleti rész, szakszerűen helyre­állítva eredeti rendeltetésének megfelelően ismét kápol­nának használtassék. Csányi Károly műegyetemi tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom