Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

abból a célból, hogy abban győri szegény, elaggott német polgároknak adjanak menedékhelyet — majd az ő halá­luk után. Haberlné férje halála után, 1743-ban alapító­levelet állított ki intézményéről, melynek felügyeleti jo­gát a győri püspökre bízta; és (azt kérte, hogy a káptalan egyik tagja viselje mindig az igazgató tisztét. Az alapító­levelet 1746-ban Mária Terézia királynő is jóváhagyta. Megépítette a szép kis barokízlésű templomot is az ispi­tások számára. A város 1750-ben magának követelte az intézet felügyeleti jogát, de 1751-ben a helytartófanács elutasította a város jogtalan követelését. Az intézet az alapítás után 20 évre, 1765-ben nyilt meg; ugyanis az alapítónő a ház és a tőke haszonélvezetét halála napjáig magának tartotta fenn. Meghalt 1764-ben, a karmeliták sírboltjában temették el. Az első időben 12 férfi- és 12 nőszegényt látott el az intézet, később e szám kevesbe­dett. A kis templom tornya még az alapítónő életében leégett, harangját ő öntetté újra. Az egész épületet és a templomot is átépítették, javították az igazgatók 1777— 79. években 3162 forint költséggel. Ujabban 1861-ben ja­vították át az intézeti házat. Az alapítónő 12.382 forint tőkét hagyott az intézet fenntartására, melyhez Malzan Károly br. segédpüspök, kanonok 4810 forintot adott. Mások adományaival együtt a tőke 1871-ben 85.977 forin­tot tett ki, bár kettős pénzromláson ment keresztül, ezek nélkül ez időben 150.000 forintnak kellett volna már lennie. Idő folytán három házat is vettek az igazgatók a tőke jövödelméből, és bérházat építettek az ispita tő­szomszédságában. A kis templomnak kezdetben csak egy, a Szent­háromság tiszteletére felszentelt oltára volt, később Szent József tiszteletére mellékoltár is került bele. Az oltárok fából készültek, a rajtuk levő bárok szobrok is színezett fafaragások. A templomnak külön papja nem volt; a belvárosi plébánia gondozása és joghatósága alatt állott. A plébá­nos gondoskodott a napi szentmiséről, és a különböző ünnepi istentiszteletek elvégzéséről. Az ispitás szegényeken kívül a környékbeli kato­likus hívek is szívesen látogatták a kis templomot. A legújabb időben a belső városi kat. elemi iskola tanulói jártak bele vasárnapi és ünnepi szentmise hall­gatására. A templom műértékei közül megemlítjük az oltáro­kon álló fafaragású, színezett barokszobrokat; és a kó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom