Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
I. A székesegyházi plébánia
A győri legelső templomról, a benne elhelyezett oltárokról, melyek a város polgárságának vallási életét élénk színekkel vázolták, más helyen írtunk, azért itt ismétlésbe nem bocsátkozunk. 1 ) Az első győri plébánia történetének taglalásába kezdünk bele. Az első plébánia a székesegyházzal szorosan kapcsolatos. Az első plébános, lelkipásztor a püspölc, kinek minden templom plébánia-temploma. Elsősorban azonban mégis csak a püspöki székhelyen lévő székesegyház az. Az ő főpásztori munkájának megsegítésére a székesegyház központi papi testületének, a székeskáptalannak tagjai hivatottak. Ők a püspök tanácsosai, és első segítői, káplánjai. Mikor a keresztény hívek száma nagyobbodott, és a püspöknek a széles egyházmegye területén is akadt tennivalója, vagy a király tanácsában is meg kel lett jelennie, maga a káptalan vette át a lelkipásztor fontos teendőit, a vallási élet vezetését. E plébánia egész Győr területén működött. Győrhöz tartozott az Árpádkirályok idejében a vár, a várra támaszkodó város (Káptalan-Győr), a mai Újváros és Nádorváros lakatlan területe. Ez utóbbin azonban már a 13. században új városrészeket, plébániát, prépostságot, ispotályt találunk; továbbá a városi polgárok szöllőhegye — Zabadi —i, a mai Szabadhegy; a mai Révfalut és Nádorváros egyik részét magában foglaló Királyfölde, és a szintén lakatlan Sziget. Bár e terület igen nagy volt, de kevésszámú lakossága még sem rótt elviselhetlen terhet a plébániáira. Az 1550. évi káptalani statútumok egyenesen a káptalan egyik tagját nevezik plébánosnak, akinek lelkipásztori hivatala káptalani stallumával van összekötve. Mivel pedig e statútumok a 13. és 14. századbeli statútumokon épültek fel, tehát bizonyos, hogy a székesegyházi plébánia kanonok-plébánosának intézménye ősrégi keletű. A 1 ) L. Bedy Vince dr.: A győri székesegyház története. — Győr, 1936.
