Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
1916. február 6-tól júniusig Szekendy József adminisztrátor. 1916. júliustól 1926. júliusig Újlaki István plébános. 1926. júliustól októberig a belvárosi káplánok adminisztrálták e plébániát. 1926. október 3.— Haller János plébános.' 7 ) G) A Széchényi György-féle Magyar Ispita és temploma. Széchényi György püspök (1658—85.) a 17. században többször megismétlődő óhajtást váltotta valóra, mikor az elaggott, szegény magyar polgárok számára menedékházat létesített. A káptalani hiteleshelyi levéltárban olvashatók a győri polgárok végrendeletei. Ezekben gyakori a megemlékezés a magyar ispitáról. Sőt a káptalan, mint Győr földesura is melegen felkarolta ezt a szép gondolatot és a polgárok végrendeletének jóváhagyását attól tette függővé, hogy a végrendelkező hagyott-e valamit a tervezett ispitára. Széchényi részben ezzel a pénzzel kezdte meg a terv megvalósítását. 1666-ban Pukly Lénárd kapitány özvegyétől 1999 forintért házatt vett az ispita céljára, melynek fenntartására, és a benne elhelyezett szegények gondozására Farkas András alispán és Szőnyi Márton szolgabíró kezéhez 5000 forint tőkét tett le. Az intézet gondozását a városra bízta. Az első gondozó, vagyis ispitamester Szőnyi Márton szolgabíró volt. A német katonaság minden módon akadékoskodni akart a magyar szegényház megnyitása ellen: Forre Márton német katonai hadbíró erőszakkal megakadályozta a szegén}- magyar polgároknak elhelyezését. A győri káptalan mint földesúr bírói úton szerzett magának védelmet; a vasvári káptalan előtt tiltakozást jelentett be. Ezután hamarosan bevonultak az első szegények a Magyar Ispitába. Az épület régi volt, azért a legszükségesebb átalakítás után többször szorult javításra. Már 1681-ben jelentette Telekessy István kanonok Széchényi Györgynek, hogy az ispita javításához hozzáfogott, mert fala és bolthajtása oly állapotban van, hogy egyik kapuján ki sem mernek járni. A magánosoknál elhelyezett tőke után sem kapta meg az ispita a kamat járandóságot: 1688-ban a város bírói úton eladatta Sebesi Akarton házát, hogy a Xenodochium megkaphassa pénzét, mely után az adós 37 ) Haller János plébános szíves közlési 1 .
