Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
6,1 lomot, melynek Szent Kamillt ábrázoló főoltárképe is az ő alkotása. Még teljesen be sem fejezték a szerzetesek az építkezést; a templom hátsó részéhez kapcsolt szobák, a torony el sem készültek; a toronynak csak alapépítményét rakták le, melyre fatornyot emeltek, a sikerrel induló kamillánus életnek vége is szakadt. 1787-ben II. József császár feloszlatta a rendházat, és 24.000 forintnyi vagyonát a vallásalapba utalta be. Az erőszakos beavatkozás miatt a templomépítés befejezése 1835-re maradt. Ekkor villám sújtotta a fatornyot, és vele együtt a templomtető is leégett. Az új tornyot már téglából építették meg. A kamillánus zárda és a templom megépítése még nem jelenti a plébánia megalapítását. A kamillánus szerzetesek szorosan ragaszkodtak a város kikötött feltételéhez, hogy a plébánia teendőibe nem avatkoznak be, hanem csak istentisztelet tartásával, a nép és a gyermekek vallási oktatásával, és betegápolással foglalkoznak. El is jártak a betegekhez, és ez által közkedveltségnek örvendettek. A hálás nép misealapítványokkal látta el a rendet. 30 ) A rend feloszlatása után Gaszner Antal páter mint világi pap a rendházban maradt, a vallásalapból utalt nyugdíjból éldegélt, és 1787. óta lelkészi teendőket végzett. Itt kezdődik a plébánia tényleges működése. Két évi tényleges működés után jogi formák között is megalakult a győrnádorvárosi plébánia. A királyi helytartótanács foganatosította II. József plébániarendező intézkedését, és 3823 35116. számú rendeletével 1789. szeptember 10-én önálló plébániát szervezett: Majorok területét 1856 lakossal kihasította a belvárosi plébánia területéből, és az önálló plébánia lelkipásztori joghatósága alá rendelte. Az új plébánián kápiáni állást is létesített. A kolostort a plébános és káplán lakásául engedte át. A város kedvezőtlen pénzügyi helyzetére tekintettel a inlébános és káplán javadalmát a vallásalap terhére fogadta el egyelőre. A plébánosbemutatási joggal egybekötött kegyúri jogot átadta Győr szab. kir. városnak avval a teherrel, hogy az épületek fenntartásáról, a templom felszereléséről, a templom fenntartásával kapcsola30 ) Győri kápt. m. lvt. 41. Téka, 5207. sz. Asztl János kanonok kézirata: A győri kamillánus rend története. U. o. 49. Fasc. 6816. sz. — Németh Ambrus: Szent Kamill-rendi szerzetesek Győrött. — 1873. é' vi Can. Visit. — Győrvárosi könyvtárMendelényi István kézirata: Győrváros monográfiája. 119. J.
