Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
szítette el, melyeknek alapján a rendház építését 1717ben meg is kezdték. A hatalmas négyszögű épület csak lassankint, 1732-ben készült el. Alig 30 év múlva az 1783. évi földrengés nagy pusztítást végzett az épülettesten, melyet csak tetemes költséggel tudott a rend kijavíttatni. Rongálódást szenvedett az épület az 1809. évi francia megszállás idején is az ágyúzástól és a bástyák felrobbantásától. A legnagyobb veszedelmet, II. József romboló kezét, mégis kikerülte. 1787-ben elrendelte ugyan a császár az épület kiürítését, és megyei hivatalok részére való átadását, de az illetékes hatóságok jóakaratú jelentése az épületet e célra alkalmatlannak találta, így a rendtagok megmaradhattak kolostorukban. Ámde a császár rendelete szerint ez időben, szabályaik ellenére, kénytelenek voltak a felszentelt rendtagok falukra is kimenni, és az egyházmegye szükséglete szerint, lelkipásztori teendőket végezni. A szép barokstílusú templom is Athanáz testvér tervei szerint készült; építését 1721-ben kezdték meg, és 1725-ben fejezték be. A templom nagy értékei közé tartoznak, Altomontc kiváló festőművész képei. 29 ) A lelkipásztori tevékenységben a kolostor tagjai kiváló részt vettek mindig, vesznek ma is. A hívő nép nagy szeretettel látogatja a templom istentiszteleteit; tömegesen hallgatja a buzgó páterok szónoklatait; a lelki élet irányításában szívesen keresi fel őket mint lelkiatyákat. Ez utóbbi nézőpontból szinte pótolhatatlanok a győri hívő közönség számára. E) Győrnádorvárosi plébánia és Szent Kamill temploma. Győrnádorvárost az öregebb győriek még ma is »Majorok« néven emlegetik. Ez az elnevezés úgy keletkezett, hogy a városnak ezen a lakatlanná vált részén — a középkori városrészek, községek, plébániák, a győrhegyi prépostság elpusztulása után — a belváros lakói keiteket telepítettek, szántóföldjeiken itt-ott majorokat, a gazdasági munka idejére szállóhelyeket, később rendes lakóházakat építettek. Ez a lassú benépesedés nem okozott semmi változást, sem a vallási, sem a politikai közigazgatás terén: Majorok a városhoz tartozott, lelkipásztori szempontból pedig a székesegyházi, 1743. után 29 ) P. Halmai Antal: A győri karmelita rendház 200 éves története. Győr, 1897.
