Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
IT sincs saját temploma; a székesegyházat, különösen pedig a Szent István első vértanú tiszteletére szentelt déli hajót használja hivatalos istentiszteleteinek céljára. A város egyetlenegyszer, 1772-ben járult hozzá a székesegyház kiadásaihoz, amikor a déli hajó oltárát készíttette 3400 forintot meghaladó költséggel. 3 ) E hajó főoltárának képe a város védőszentjét, Szent István vértanút ábrázolja. Mivel a plébániának saját temploma nincs, plébánosa sohasem nyert valóságos beiktatást. A káptalan nevében az éneklőkanonok mindig tiltakozott a beiktatás ellen. Nem volt, ma sincs a plébániának állandó plébániaháza; a kanonok-plébános káptalani házban lakik. Nincs a plébánia káplánjainak hivatalos lakása, a káptalan gondoskodott ezideig a káplánok lakásáról. A káplánlakás kérdése még ma is eldöntetlen, íüggö ügy a város és a plébánia között. Nincs a plébániának kántora, ezideig a székesegyház kántorai szolgálták a plébániát is. A plébánia első éveiben e hiányok miatt többször összeütközésbe került a plébános a káptalannal. Károlyi Lőrinc, az első plébános is e kellemetlenségek miatt vált meg hivatalától. A plébános javadalmazásáról a város az idők követelményeinek megfelelően gondoskodott a legújabb időig. A plébánia híveinek száma évről-évre növekedett. Már 1806-ban 550 házban 21 ezer ember lakott Győrött, kiknek nagyobbik része a katolikus vallást követte. Ma a 7 és félezret meghaladja a belvárosi hívek száma is, 1 ) akiknek lelki gondozása a plébánost két káplánjával együtt meglehetősen igény beveszi. A székesegyházi istentisztelet sorrendjébe osztotta be a plébános azokat a szent ténykedéseket, melyek rá mint lelkipásztorra hárulnak. A plébánia életében különös változást nem idéztek elő II. József plébániarendezési intézkedései; sem az 1809. évi francia megszállás, sem az 1848—9. évi szabadságharc hullámai. Itt-ott megakadályozták szabad mozgását, működését, de az átmeneti zavar bajokat nem okozott. A világháborút követő kommunizmus alatt a plébánosnak a várostól járó javadalmát nem folyósították, de a vallási élet rendjét különben nem zavarta meg. 3 ) L. Bedy Vince—Somogyi Antal: A győri székesegyház története és művészeti leírása. 24—25. 1. 4 ) 1936. évi egyházmegyei névtár. — Gy. k. m. lvt. 33. Fasc. 6551. sz.
