Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban
H) A Jeruzsálemi Szent János-rend keresztes vitézeinek győri ispotálya és temploma. A rendház alapítóját nem ismerjük; alapításának ideje a 13. század első éveire esik. 98 ) 1209-ben már állott, 99 ) de csak 1216-tól fogva vannak róla írott adataink, mikor Pethe mester volt főnöke. 100 ) Az ispotály, melynek erődítmény jellege volt, 101 ) és temploma a Királyföld végén, Baráti felé eső táján, a mai kismegyeri határ szomszédságában feküdt, a Győrből Écsre, Nyúlra vivő út mellett. 102 ) Győrött nyilvános fürdője is volt a rendháznak, melyről 1238-ban emlékezik okiratunk. 103 ) E fürdőnek kútja, melyből forrásvíz bugyog elő, ma is megvan az Apáca-utcában, a nyilvános gőz- és kádfürdőben. A város történetében a János-lovagoknak is volt szerepük a 13. században. 1242-ben a tatárok elvonulása után IV. Béla királynak Győrt vissza kellett vennie a hitszegő Frigyes osztrák hercegtől. A felmentő magyar seregben győri johanniták is szolgáltak. 104 ) A Királyföldéből kihasított kis területet, mely a mai Pánzsa-hidig nyúlt előre, János pap országának hívták a győriek, sőt még ma is él ez elnevezés; a határjárási okmányok pedig keresztes barátok majorjának nevezték. 105 ) A kis majorságban sok kellemetlenséget okoztak a győriek az ispotálynak, mert mint Győrhöz közel fekvő földet sokszor bitangolták állataik. Márk 98 ) Fuxh offer—Gzinár: Monasterologia II. 150. 1. ,— Fejér C. I). III. 1. 84. 1. ") Beiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. I. 49. 1. 10 °) Győri tört. és régészeti füzetek 'IV. 89. 1. — WenzellÁrpádkori új okmt. 1, 139—140. 1. Pethe hospi talis magister, canonicus 1216. 101 ) Beiszig i. m. 97. 1. 102 ) Gy. k. in. lvt. 3. Cth. 32. sz. A győri káptalannak Nyal és Baráti között í teleknyi birtoka volt 1499-ben, melyet északról a turóci prépostság batárolt, délről pedig a Keresztelő Szent Jánosnak Győrből Nyúlra vezető út mellett fekvő temploma. 103) Fejér C. D. IV. 1. 101 — 111. 1. IX'. 5.13,1 1.: Balnea in J aurin o sita super terram, quae quondam fuit Castrum. 104 ) U. o. 531—2. 1. — és Szalay: Magyar tört II. 19. 1. 105 ) Fejér C. ü. VII. 5. ,328. 1.
