Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
I. A székesegyházi plébánia
1689—1701. Mráz Gergely.™) 1703—13. Szgodics András kanonok. 00 ) 1726—33. Barilich Mátyás 1733—49-ig kanonok. 1734—36. Esztergomi Szaniszló 1736—46-ig kanonok. 1736—46. Rosenits Jakab 1746—59-ig kanonok. 1747—54-ig Schogg Kristóf 1754—90-ig kanonok. 01 ) 1780—89. Szentpétery László, később kanonok. A 18. század elejétől kezdve csak kivételesen találunk a karkáplánok között kanonokokat; de még sokáig szinte a kanonoki stallumhoz vezető lépcsőnek tartották az egyházmegyei papok ez állást, azért gyakran plébániákról jöttek be karkáplánnak. A káptalandombí plébánia. Nagy változás állt be a székesegyházi plébánia életében 1743-ban, mikor Győrt a szab. kir. városok sorába emelte Mária Terézia, és a földesúri jogokkal együtt a plébános választásának jogát is ráruházta. Az új győri plébánia átvette a székesegyházi plébánia területét, csupán csak a Káptalandombot, a Magyar Ispitát, és a székesegyházi karénekesek, karzenészek (ma Apáca-u. 5. sz.) házát hagyta meg az ősrégi székesegyházi plébánia működési teréül. Ez idő óta káptalandombi plébániának nevezzük e plébániát. E plébániának ma is ez a területe. Ez idő óta nincs külön kanonok-plébános, hanem a két karkáplán mint káptalandombi lelkész (curati capitulares) végzi a felmerülő plébániai ténykedéseket. A területén élő hívek csekély száma miatt lelkipásztori munkájuk nem sok volt és van. Nagyobb elfoglaltságot adott és ad nekik a káptalani zsolozsmában, a napi konventmisékben való segédkezés és a székesegyházi hitszónoklás. Zichy Ferenc gróf püspök 1744-ben meghatározta és körülírta e plébánia határait, szinte újból megalakította és felállította. 02 ) II. József plébániarendezési intézkedésével beleolvasztotta a káptalandombi plébániát a győrvárosi plébániába, e rendezés azonban az ő életét nem élte túl. 59) U. O. 60 ) Kanonokok névsora. 61 ) L. Bedy V. A győri székeskáplalan tört., kanonokok névsorát. C2 ) Győri kápt. m. lvt. 11. Cth. 972. sz.
