Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

VI. Máriatisztelet; búcsújárások

búcsú-járást nem szüntette meg, hanem Kiscell helyett Máriakáinokra irányította. A káinoki búcsújárás tehát a kiscellinek egyenes folytatása. Ez a zarándoklat is mindig István király ünnepe után, augusztus hó utolsó hetében tette meg útját. A legutóbbi időben Győrrévfaluból indult ki e zarándoklat. Ma már ezt is Mosonig vonaton, onnét gyalogosan vagy autóbuszon teszik meg a hivek. IV. A gyérvárosi hivek csatkai búcsújárása és a kiskúti Mária-kép. Alig alakult meg a gyárvárosi egyházközség, a buzgó hivek tisztelete a Szent Szűz iránt megszervezte a csatkai búcsújárást. Ennek a veszprémmegyei búcsújáró helynek sok kedvelője van a Bakony-hegység közelségében élő katolikusok között is. Ezek közé sorakoztak a gyárvárosi hivek is, kik autóbuszon közelítik meg a világ zajától távoleső kis községet, melynek kápolnája nyilvános jellegű, egyházhatóságilag engedélyezett búcsújáró hely. Az első zarándoklat 1924-ben indult. Évi ájtatossági rendjébe azóta beiktatja május hónap közepe táján a csatkai búcsújárást az új plébánia. E példa adott ösztönzést a karmelita harmadrendű testvéreknek is, hogy egy paptestvérük lelki vezetése mellett egy-egy autóbuszon ők is évenkint elzarándokoljanak a csatkai kegykápolnához. A gyárvárosi híveknek maguknak is van zarándokhelyük: a kiskúti Mária-kép. A győriek népiigetje, a Kiskút, Gyárváros és a budai országút között terül el. Hatalmas fáinak árnyékos védelme alatt sokszor keresnek menedéket a győri sétálgatok. Az iskolák ifjúsága itt tartja majálisait, juniálisait. Gyakori színhelye zajosabb népünnepélyeknek is. Ennek egyik, a budai országúthoz közeleső nagy fáján 1928. nyarán egy Mária-képet helyeztek el. A kép az isteni Gyermekkel együtt ábrázolja a szent Szüzet. Százéves lehet a festmény, melynek különösebb művészi értéke nincs. Odahelyezője nyirfakeretbe illesztve függesztette a fa törzsére, alája agancsdíszbe foglaltan olajmécset helyezett el. Egy kis fehér márványlap aranybetűs felírása: »Maria segitett«, hirdeti, hogy a segítő Mária iránt érzett hála telepítette ide a Madonna-képet. A képet hamar felfedezték az ájtatoskodók. A gyárvárosi hivek május hónapjában már testületileg is felkeresik. Az asszonyok és leányok Máriakongregációja már 1931-ben rendszeresen gondozni kezdi. Az előbbiek gondoskodnak arról, hogy májusban mindennap égjen a mécs a kép előtt, az utóbbiak pedig minden héten kétszer virággal ékesítik. Szokássá vált, hogy az egyik májusi ájtatosságot itt tartják a szabad ég alatt.