Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek
C) Házakat ékesítő szobrok és festmények. A bárok kultúra a vallásosság jegyét az épületekre is rányomta. Az épületek falába fülkéket vágott, amelyekbe szentek szobrait helyezte el; a sima felületre szentképeket festett élénk, élő színekkel: mintha mindenütt az imádkozó lélek kifejezését kellene először is meglátnunk; és éreznünk kellene, hogy az Istenhez emelkedő művészet alkotása előtt állunk. Lépten-nyomon találkozunk Győrött ily falbamélyesztett szobrokkal és szentképekkel, melyeket a legújabb idők értéket nem ismerő és nem kimélő renoválása még nem pusztított el. A Káptalandomb 13. számú házának udvari falán fülkében a Patrona Hungáriáé kőszobrát találjuk, melyet 1695-ben Telekessy István őrkanonok, a későbbi egri püspök, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges híve állított oda. A Szűz Anya fejét az osztrák birodalmi korona ékesíti, ami bizonyítja, hogy a szobor Bécsben készült. Talpazatán A. E. I. O. U. betűk olvashatók, melyeknek értelme: Austria erit in orbe ultima; vagy német alakban: Alles Erdreich ist Oesterreich Untertan. A Káptalandomb 16. számú házának udvari falán a Szűz Anya szí' nes domborművű képét látjuk a kis Jézussal, melyet Bubnich Mátyás (1684—1721.) győri kanonok tétetett oda. Végrendelete szerint minden szombaton mécset éget a kép előtt a ház lakója. A Széchenyi-tér és Jedlik Ányos-utca sarkán álló háznak (valamikor Király-ház) egyik homlokzatát Nepomuki Szent János szobra, másik homlokzatát pedig a Szeplőtelen fogantatás szobra díszíti. Vizek környékén állították fel a hívek Nepomuki Szent János szobrát, akit a cseh király a Moldvába dobatott, mivel feleségének gyónását nem árulta el neki. Szűz Mária szobra és képe mindenütt kedves tiszteleti tárgyaik a magyar katolikusoknak, kik őt Nagyasszonyuknak, országunk Pátronájának hívják és ismerik. A Szent László király-utca 17. számú házának,