Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek
a 18. század első felének bárok stílusát jellemzi. Eredetét nem ismerjük, a győriek kedves legendája azt tartja felőle, hogy árvíz alkalmával, mikor már a veszedelem tetőpontját érte el, a karmeliták kolostorának falát is mosta; buzgó imádságra a Szent Szűz leszállt az égből az áradat közepére; megparancsolta a hömpölygő árnak, hogy vonuljon vissza. A víz azonnal apadni kezdett, Isten Anyja pedig megkövülve ott maradt a habok között a sétatéren. A rege Hab-Máriának nevezte el a szobrot; a nép ajkán sokáig megmaradt e kedves név. 6 ) A rege azt a feltevést teszi valószínűvé, hogy a 18. század elején valamelyik árvíz után emeltette valaki hálából, aki talán szerencsésen megmenekült, vagy vagyonát tudta megmenteni a romboló ár pusztításától. 1712. év tavaszán fenyegette Győrt nagy árvíz, mely Győrszigetben 39 házat döntött össze; 1738-ban ismét a nyári áradás öntötte el Győrt, mely szintén a mélyen fekvő Szigetben okozta a legnagyobb kárt 200 ház rombadöntésével. 7 ) Valószínű, hogy ebben az időben keletkezett e szobor. Okiratainkból csak annyit tudhatunk meg, hogy 1754-ben már állott a sétatéren a mai Kioszk helyén, a Rába felé eső oldalán. 8 ) A bécsi kapu előtt álló Mária-szobor, majd sétatéri Mária-szobor néven ismerték a győriek. Keletkezésének fantasztikus okáról beszéltek. Egyik komárommegyei kálvinista vallású földbirtokos megfogatta a falujában kolduló és hozzá is bekopogtató barát frátert, deresre huzattá és megverette. A bíróság a vakmerő uraságot arra ítélte, hogy hatalmaskodását Mária-szobor felállításával engesztelje ki. Mivel kálvinista ember állíttatta a szobrot, kálvinista Máriának is hívták. 9 ) Valószínűtlennek tartjuk e felfogást, mely a Mária-szobor keletkezését összezavarja az alább leírandó Szent Mihály-szobor történetével. A gyakori vízáradások alkalmával e szobor többször is vízbe került a sétatéren, mely talpazatát teljesen elborította, azért a városi tanács már 1861-ben megkérte 6 ) Szepessy László verse: Hab. Mária. Hit és haza c. művében, 44. 1. 7 ) Karmeliták naplója. 8 ) Győrvárosi lvt. Rationes Montis Calvariae. 9 ) Kuncz Jenő nyug. győrvármegyei alispán állítja, hogy e ténynek a vármegyei levéltárban peres aktája is volt. Magunk személyesen átkutattuk a levéltár indexét, ily percsomóra nem tudtunk ráakadni; de még utalást sem találtunk ily kriminális perre vonatkozólag.
