Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek

riola). Az egész szobormű körülbelül 15 méter magas. A szoborművet terméskőből faragott kerítés veszi körül négyszögű alakban; a kőkerítés felett pedig kovácsolt vasrács ékeskedik. A szoboralakok ruhája hullámos re­dőkben, puhán omlik alá; arcuk szinte beszédes, élő arc. Nemcsak vallásos, hanem hazafias emlék is e szobormű: Budavárának a töröktől való visszavétele, Magyarország­nak a török iga alól való felszabadulása emlékére állít­tatta Kollonich Lipót gróf győri püspök, ki a török ellen ifjú korában kereszteslovagként maga is harcolt, majd később, mint a királyi kamara elnöke, a török ellen foly­tatott felszabadító háború anyagi feltételeinek lelkes, hozzáértő előteremtője múlhatatlan érdemeket szerzett. Nemcsak vallásos, hanem nemzeti ereklye gyanánt is őriznünk kell tehát. A 17. század egyik jeles mestere készítette. Kár, hogy nevét nem ismerjük. Az idő senkit és semmit sem kímél meg; e szobor­művön is rajta hagyta őrlő fogának nyomát. A 19. század első felében már nagyobb javításra szorult. Külön alapít­ványa nem volt, azért a város a közadakozást vette igénybe, és 1833-ban 893 forintot és 20 krajcárt gyüjtfe­tett össze a renoválás költségeire. Ebből Marschal József és Ferenc győri kőfaragó szobrászoknak 850 forintot adott munkájukért, Koppendorfer Ferenc kőrakó mester­nek 25 forintot fizetett azért, hogy a szobormű körületét kővel rakta ki; a megmaradt 18 forintot és 20 krajcárt a gyűjtőknek adta fáradozásukért. 1 ) 1897-ben a millenium alkalmával ismét nagyobb javítást rendelt el a város e szoborművön. Ekkor na­gyobb tervvel foglalkozott a városi mérnöki hivatal: a szoborművet a piactér közepére akarta áthelyeztetni; majd mikor költség hiányában e tervről lemondott, ma­gát a szobrot szerette volna nyugat felé fordíttatni. Tech­nikai okokból e tervet is eleitette; çsak a megújítás mun­káját határozta el. A munka elvégzésére két terv és költ' ségvetés érkezett be a városi tanácshoz: Krause József Selmecbányái templomrendező vállalatáé, és Szász Gyula budapesti akadémikus szobrásztanáré. Ez utóbbival kö­tötte meg a tanács a szerződést, és 1940 forintban álla­pította meg a restaurálási munka díját. A műemléken a következő változtatásokat eszközölte a szobrásztanár: Mária régi bárok koronáját a magyar koronával cserélte fel; a gyermek Jézus feje körül gloriolát alkalmazott; a 1) Győrvárosi lvt. Mária-szobrok számadásai 1831—33-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom