Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek
fér el benne a kis oltár. Külseje oszlopos faltagozatot mutat. A harmadik kápolnát a hegy alá fúrták be. Sem a kápolna, sem Piéta képe nem tekinthető műemléknek. A szenthegyen álló kőszobrok a 18. század első felének bárok alkotásai; ha nem is elsőrendű, mégis figyelemreméltó műemlékek. 5. A kis Kálvária A Kálvária történetéhez hozzátartozik a kis Kálvária keletkezése és viszontagságos élete, pusztulása is. Ugyanabban az időben, mélyben a Kálváriához tartozó statiókat építették, az agonia-társulat a Kálváriához más úton vezető fa-statiókat is készíttetett. Tölgyfából erős kereszteket faragtatott, azokra vaslemezeket szegeztetett, melyekre Krisztus Urunk kínszenvedéséből azokat a jeleneteket festtette rá, melyeket a jnagy statiók szoboralakjai mutatnak. E képek megfestésével egy, a jezsuiták kollégiumában elszállásolt olasz származású festőt bízott meg a társulat prézese. Az alajprajzokat cl is készítette az olasz festo^ és a táblákat a festés befejezése céljából Bécsbe vitte magával. Onnét azonban a táblákkal és az előlegül felvett 12 forinttal együtt nyomtalanul eltűnt. Okmányaink nem tájékoztatnak arról, hogy később ki készítette el a festményeket. Azt tudjuk, hogy 1720-ban készen voltak, a fakeresztekre felszegezték, és a bécsi kaputól a fehérvári kapu felé vivő út mellett elhelyezték a 7 keresztet. 46 ) Ez a körülírás a fakeresztek elhelyezésének igen tág irányát jelöli meg. A fehérvári kapu ' a későbbi tűztorony helyén, a mai Baross-út közepén állt; a kapun kívül hatalmas vizárok körítette a várat. Az árkon kívül a mai belső város és Nádorváros területe nagy részben beépítetlen és lakatlan volt a 18. század elején. Ez az oka, hogy a leírás; a bécsi és fehérvári kapun kívül közelebbi meghatározó pontot nem talált. Magáról a Kálvária-dombról is azt mondják okirataink, hogy a fehérvári kapun kívül áll; pedig ugyancsak távol esett e kaputól. A bécsi kapu is csak annyit akar jelezni, hogy e kis Kálvária a Rábától indult el. E tág végpontok megengedik, hogy a kis Kálváriát ,a Rábától a fehérvári kapu előtt elhúzódó pápai út felé keressük. Az útirányt még közelebbről megjelöli a következő dolog. Gaszner Antal nádorvárosi plébános 1797-ben jelen46 ) Raüones Montis Calvariae.
