Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek

HARMADIK KORSZAK. A Kálvária a város kegyurasága és gondozása alatt 1847-től a mai napig. 1. A püspök átadja a Kálváriát Győr városának. Â tulajdonjog kérdése. A szent helyek fenntartása. A városi tanács több tagja már 1764-ben kísérletezett avval az eszmével, hogy a Kálváriából plébániát alakítson, és a jezsuiták helyett a plébánosra bízza e városrész gondozása mellett a Kálvária felügyeletét is. A püspök sem idegenkedett ettől a gondolattól, mert igazolásra hívta fel a jezsuitákat arra nézve, hogy minő címen gyakorolnak joghatóságot a Kálvárián? A jezsuiták Heister Sigbert generális és Nagy Mihály szentadalberti prépost hiteles okirataiból, Keresztély Ágost püspök főpásztori engedélyéből megbizonyították, hogy az agonia-társulat úgy az egyházi, mint világi hatóságtól teljes rendelkezési jogot nyert a Kálvárián^ melyet örök időre a társulat tulajdonául engedtek át. Az ügy evvel hosszú időre tisztázódott. 1832-ben a város újhpl felvetette a kérdést úcv, hogy, a plébánián kezelt kálváriái alaüítvánvok kiadását kérte a .püspöktől. Ez időben foglalkozott a városi tanács külön alapítványi hivatal és pénztár megszervezésével, melybe ezeket az alapítványokat is bele akarta vonni kezelésre. Eredményt nem ért el, azért 1845-ben 4279. számú tanácsi határozattal újból sürgette az alapítványoknak városi kezelés alá való kiadását. A nádorvárosi plébános a történeti tények felsorolásával igazolta, hogy a városnak semmi része sem volt a kálváriái intézmény felállításában, egyedül a jezsuiták által vezetett agonia-társulat hozta azt létre: tehát nem tartozhatik a város joghatósága alá. A püspök az alapokat nem adta ki. 1847-ben 993. sz. a. kegyuraságára való hivatkozással ismét kérte a város a püspököt, hogy a kegyúri védnöksége és jelügyelete alá tartozó kálváriái alapítványok kiadására utasítsa a nádorvárosi plébánost. Időközben nagyot fordult a világ kereke; a közhangulat, a politikai viszonyok nem kedveztek a vallásos intézmények állandóságának. A jóakaratú polgári hatóság gyámkodása több biztosítékot ígért erre nézve. Ez az ok bírta rá Sztankovits János püspököt, hogy a "Kálváriát alapítványaival együtt átadja a városnak. 1847. március