Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek

A vallási élet jellemzéséhez tartozik a Kálvária a maga keresztúti ájtatosságaival, melyekben megelevenednek előttünk isteni Üdvözítőnk szenvedései, és ezek belemarkolnak lelkünkbe, szívünkbe, hogy ott az istenes élet húrjait rezgésbe hozzák. Megelevenedik előttünk a megváltás isteni munkája, és felismerjük a magunk bűnösségét; lelkünk mélyén elhatározás fogamzik meg jámbor élet folytatására, hogy ránk nézve kárba ne vesszék a megváltás munkája. A vallási életet jellemzik a vallásos vonatkozású műemlékek is, melyeket hitből fakadó buzgóság hívott életre, vagy amelyeket arra szántak, hogy lelkünk vallásos érzését ébren tartsák. Ez okok alapján dolgozatunk keretébe tartozónak gondoljuk a címben megjelölt intézményt, műveket. A) A győri Kálvária és ájtatosságainak története. A Kálvária a 18. század elején létesült. A Rákóczi-szabadságharc leverése, a kuruc világ letűnése után zsibbadtság, fásultság szállta meg a magyar lelkeket. Valami fájdalmas, búsongó, de vallásos érzés csendült ki a kuruc nóták hangjából. Mikor a csapás, szenvedés mélyen beleszánt a lélekbe, rendesen elevenebb vallásos érzést vált ki. Aki az embereknél nem talál oltalmat, segedelmet, Istenbe veti reményét; aki terveiben megcsalódott, jövőjét Istenre bízza. Ez a vallásos érzés szülte vígasztalódás lecsendesítette a magyar lelkeket Is, és alkotó munkára buzdította a csüggedőket. Nem csalódunk, mikor a 18. század elején sok helyen mutatkozó vallásos ébredés, alkotó tevékenység forrását ebben a körülményben keressük. Ebbe az érzelemvilágba állítjuk bele a Kálvária megépítésének gondolatát is. 1922-ben kétszáz esztendeje mult el, hogy az utolsó statiót felállították, és így a Kálvária építését befejezték. Papok és katonák, polgárok és jámbor asszonyok adták össze munkájukat, hordták össze anyagi áldozatukat, hogy a keresztény áhítatnak szent otthonát megépítsék.