Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
I. A székesegyházi plébánia
laszt kapták, hogy a bécsi békekötés hivatkozott pontja nem vonatkozik a győri esetre. A prédikátorok kitiltása és az istentisztelet megszüntetése, valamint a jezsuiták megtelepedése, a képzettebb és buzgóbb papok lendületesebb munkája megapasztotta a belső városban a protestánsok számát. Mig Kuthassy János püspök beiktatásakor 1592-ben a lakosság nagyobbik része a protestáns felekezethez tartozott, addig 1627-ben Bőythe Miklós kanonoknak a király gyóntatójához, Lamormain Vilmos jezsuita atyához intézett levele szerint, már a lakosságnak csak ötöde követte a protestáns vallást. A káptalan mint egyházi testület élt földesúri jogával, és ahol tehette, akadályt gördített a protestantizmus útjába. Büntetéssel sújtotta jobbágyait, akik vallási ügyben protestáns prédikátorhoz fordultak. Időközben az ellenreformáció is nagy erővel dolgozott. Az országgyűlésen a katolikusok jutottak többséghez; az előbbi országgyűlések vallásszabadságot biztosító törvénycikkeit oda módosították, hogy őfelsége kegyelmi jogkörébe tartozik e szabadság megadása. Ezentúl királyaink rendeletekkel szabályozták a vallás szabad gyakorlásának ügyét. így jelent meg 1691-ben a Lipót-féle, majd utóbb a Károly-féle rendelet, melyek a becikkelyezett és be nem cikkelyezett helyek között lényeges különbséget tettek a vallás nyilvános és szabad gyakorlása tekintetében. A be nem cikkelyezett heheken tilos volt a protestáns vallás nyilvános gyakorlása. Győrött mint végvárban azonban szabad vallásgyakorlatot élveztek továbbra is a protestánsok. Mikor a törökök kiűzetése után Győr elvesztette végvár jellegét, akkor itt is betiltották a protestánsok nyilvános vallásgyakorlását. III. Károly 1731-ben Győrt is a be nem cikkelyezett helyek közé sorozta. Mária Terézia 1749. évi intézkedéséről, mely a két felekezetű protestánsokat templomaikból kibecsültette, alább emlékezünk meg. 10 ) A Rákóczi-féle kuruc időben a protestáns prédikátorok Újvárosból a belvárosba, mint biztosabb helyre jöttek át. A káptalan mint földesúr már 1708-ban sürgette, hogy a prédikátorok menjenek vissza Újvárosba, már a kat. plébános is ott működik; a veszély megszűnt. 10 ) L. Győri Szemle V. évi Bedy Vince értekezését: Adatok Győrváros 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához. — Gy. kápt. m. lvt. XV. 5. 2551. sz. — Lásd alább Hévfalu történetét.
