Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

nyitását vállalta. Az új iskola építésének tárgyalásakor 1927-ben a városi közgyűlésen Winkler Mihály nádorvárosi plébános megemlékezett ennek a városrésznek jogos kívánságairól és az új iskola építésével kapcsolatban hangoztatta kisegítő kápolna felállításának égető szükségességét. Ez a kívánság teljesedett is. 1929. szeptember 1-én megnyílt az új iskola és ennek nagy tornaterme lehetőséget nyújtott kisegítő kápolna felállítására is. Az állami iskola első igazgatója, Szabados János nagy buzgósággal meg is ragadta a kínálkozó lehetőséget és 1929. november 1-én bemutatták az első szentmisét a székesegyháztól kölcsönkért tábori oltáron. 1930. január 26-tól kezdve azonban már a kápolna-fülke vörösmárvány oltáránál misézett rendszeresen az elemi iskola hitoktatója. Az oltárt Győr város készíttette el Szauter Tamás városi mérnök tervei szeint, és Fetser Antal püspök megbízásából Ragats János dr. apátkanonok, kerületi esperes áldotta meg az említett napon. 1931. január 1-étől kezdve a hitoktató és miséző tisztségét az akkor létesített Tcórházi lelkészségre bízta az egyházmegyei hatóság. A kisegítő kápolnában meginduló lelkipásztori tevékenység nagy örömére szolgált ugyan a városrész híveinek, de kívánságukat nem elégítette ki. A részleges siker arra ösztönözte őket, hogy templomot építsenek és közöttük lakó, önálló lelkészük is legyen. A mozgalom irányítója, lelke és fáradhatatlan harcosa Szabados János igazgatótanító lett, akit az újonnan megalakult győrnádorvárosi Szent Kamillus egyházközségnek 1931. május 7-én tartott első közgyűlése megválasztott a templomépíttető bizottság ügyvezető elnökévé. A bizottság két irányban indult el: megkezdte a gyűjtést és a templom helyének kijelölését. A gyűjtés szerény keretek közt indult meg, inkább csak a szép tervet akarta felszínen tartani; 1935. szeptember 11-ig 1779.10 P gyűlt egybe a műkedvelő és mozgókép-előadásokból, népünnepélyek tisztajövedelméből és adományokból. Már 1931. júliusában kérték a várostól a templomépítéshez szükséges telek átengedését. A város csak 1934. május 29-én döntött a kérelem sorsáról és elhatározta, hogy megfelelő nagyságú területet hasít ki az Erzsébet-ligetből és azt díjtalanul átengedi. Mivel a hívek az eddig elért eredménnyel elégedetlenek voltak és komoly munkájuk akadályait leküzdhetetlennek ítélték, a templomépítés sürgős megkezdése helyett a helyi lelkészség felállítására törekedtek. 1934. márciusában többszáz aláírással kérvényt nyújtottak be Breyer István dr. püspöknek és helyi lelkész kinevezését