Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

század legelején népiskolát állított fel az állam, melyet a tanulók létszámának gyors növekedése miatt hamarosan fejlesztenie is kellett. Az egyházi hatóság az "iskolai vallástanítást külön hitoktatóra bízta, de a felnőttek lelki gondozásának terhe legnagyobbrészt a győrbelvárosi plébánián maradt, és gyakorlati megoldása sok nehézséggel járt. Ezek érlelték meg az akkori plébánosnak, Várits Károly apátkanonóknak lelkében azt a tervet, hogy ennek a városrésznek lelkipásztori ellátásáról helyi leikészség szervezésével intézményesen gondoskodjék. Az állami érdekkörbe tartozó ágyúgyár vezetősége nagy megértést tanúsított ugyan, de a nagy összeomlás, a forradalom, a kommunizmus, majd a román megszállás és az ágyúgyár erőszakos leszerelése megbénította a vezetőség kezét. A terv azonban nem aludt el, ébrentartotta a hívek sürgető lelki érdeke. Ezért ideiglenes megoldásul helyi káplánságot szervezett az egyházmegyei hatóság és ennek betöltésével Brantl Lajos tanulmányi felügyelőt, a gyárvárosi állami elemi iskola hitoktatóját bízta meg. A nagy anyagi leromlás idején templom- és lelkészlakásépítésre gondolni sem lehetett. Ezért az isteni szolgálat helyéül Lauer Richárd ágyugyári vezérigazgató átengedett egy barakkot, mely a Budai-út mellett a háború idején itt állomásozó bosnyák katonák kórháza volt. Az ideiglenes megoldásnak is örvenclező hívek buzgó együttműködésének és áldozatkészségének segítségével ez a barakk lett kellő átalakítás után a gyárvárosi istenháza, melyet Fetser Antal püspök 1919. december 8-án adott át szent rendeltetésének. Ezen a napon költözött ki a telepre állandó lakónak az új helyi káplán is, kinek Hebenstreit Nándor szeszgyári főgépész Budai-út 1. szám alatt levő házában ingyen lakást ajánlott fel. A helyi káplán megélhetésének anyagi feltételeit ekkor még csak a jótékony lelkek biztosították. Oswald Jenő állatorvos, a városi vágóhíd igazgatója saját asztalánál élelmezést nyújtott neki. Várits Károly alapítványának kamata és hitoktatási óradíja volt szerény készpénzjövödelme. 1920ban megalakult a győrgyárvárosi r. kat. egyházközség, melynek első elnöke Oswald Jenő lett. Az új egyházközség nagy feladatot vállalt magára: biztosítania kellett a helyi káplán megélhetését és elő kellett készítenie a templom és lelkészház megépítését. Nehéz feladata elvégzésében segítségére sietett Győr sz. Icir. város, mely egyházközségi segélyt biztosított neki, a m. kir. vallásés közoktatásügyi minisztérium, mely a heryi káplán óraadó hitoktatói állását önálló hitoktatói állássá szervezte