Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XXVI. Zsíd. Zsid (Syd, Sydy) mint neve is mutatja, igen régi falu Zalamegyében, a Balaton közelében. Zsid ugyanis szláv szó, völgyet jelent: tehát már a szláv lakosság idejében is megvolt. Kis váracskája is volt, tehát területe királyi várföld számba ment (Terra Castri regis). A 13, században, 1244-ben IV. Béla király a János-lovagoknak adta e váracskát a mohi csatában nyújtott segítségükért A 15. században pedig (1427) a rezi.i vár tartozékaként ismerjük.

1

) A 15. század végétől fogva találjuk a káptalan földesúri joghatósága alatt; és pedig mint királyi várbirtok csak királyi adományozás útján kerülhetett a káptalan kezére. A 16. század elején még kevés földje állott jobbágyi művelés alatt, de már később 26- 30 telek után adózott.

2

) A török előnyomulás közvetlen, kötélről érintette e falut, azért a káptalan 1521-ben a tótii jobbágyokkal együtt őrséggé szervezte, hogy a kalandozó, portyázó törököknek ellent tudjon állni.

3

) A török helyett egyelőre csak a szomszédos magyar urak pusztították, rabolták és foglalták el: a veszprémi püspök, akitől fegyveres erővel foglalta vissza a káptalan; Gyulaffy László tihanyi kapitány, Sárkány Miklós keszthelyi kapitány, Lengyel László. Alig hogy egyik kezéből visszaítélte a bíróság, már a második tette rá kezét. Az okozott kártérítésért büntetést is fizettek, de a szegény jobbágy gyötrelmét, küzdelmét nem enyhítették.

1

) Ami a birtok jövödelmezőségét illeti :a 17. század első felében 32—40 forintot, a második felében 80 forintot fizettek a jobbágyok 40 telkük után. Adtak ezenkívül 2 vadat, vagy helyette 2 Dr. Sziklay János és Kozma Béla: Zalavármegyc ismertetése. 195. 1. — Csánky D. i. m. 3, 126. 1. 2

) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. számtalan lapja 174—631. 3

) II. Szám. k. 540. 1. 4

) Győri kápt. m. lvt. II. Szám. k. 540., 629., 167., 180., 271. II. — III. Szám. k. 37., 54., 109».. 1. .