Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

1668—1713. Matusek András. Széchenyi György püspök hédervári plébánosból nevezte ki kanonokká; 1668. június 1-én iktatta be a káptalan stallumába és rábízta a győri plébánia vezetését is. Még a következő évben is plébánosnak ismerjük. 1668—71-ig mesterka­nonok. Rövid ideig administrálta ekkor a barbacsi plé­bániát. 1671 83-ig pápai, 1683—84-ig székesegyházi főesperes, 1684—99-ig szentadalberti prépost, 1699 — 1713-ig nagyprépost, általános püspöki helynök és ügy­hallgató. Sok kitüntetésben volt része, melyek részben javadalommal is jártak. Szent Lőrincről nevezett háy apát, fehérvári őrkanonok, győri és soproni oltárjavadal­mas, skopiai v. püspök, 1708. tinnini felszentelt püspök. 1693-ban pécsi püspökké is kinevezte a király, de Ma­tusek nem fogadta el a püspöki kinevezést. Ugyanis Radanay Mátyás Ignácot nevezte ki 1687-ben pécsi püs­pökké, de a várőrségi és a kamara tisztviselői, több vá­dat emeltek ellene; a pápai bullát sem tudta kiváltani, azért nem foglalhatta el a püspökséget. E zavarban Matusek nem akart a pécsi püspöki széfttbe kerülni. Később Kollonits Lipót bibornok és Jaklin Balázs kan­cellár nyitrai püspök közbenjárására mégis csak Rada­nay Mátyás lett a tényleges püspök. Takáts Sándor is érdemetlennek tartja Radanayt, kit Bécsben le is tartóztattak és pert indítottak ellene — és 1693—96. években M a tuseket, 1696—99. Dolny Istvánt tartja 'pécsi püspöknek. A pécsi egyházmegyei névtár sem Matuseket, sem Dolnyt nem sorolja fel a püspökök között, hanem 1687—1703-ig Radanayt mondja püspöknek. Mint a igyőri Szent Ferencrendűek syndikusa 1697­ben tiltakozott az ellen, hogy a bécsi karmeliták Győ­rött a Bécsi-kapunál lévő Perger Simon-féle házat meg­vegyék és ott letelepedjenek. Avval okolta meg tiltako­zását, hogy Győrött sok a protestáns, egy kolduló szer­zet is alig tud megélni. Mint nagyprépost a bácsai pre­diálisták főispánja volt, e tisztében hatalmasan tilta­kozott a protestánsoknak Bácsán való megtelepedése el­len; akik már követői voltak az új vallásnak, azokat a katolikus egyházba való visszatérésre kötelezte. 1695­ben nagy jótevője, Széchenyi György prímás felett ő mondta a halotti beszédet, melynek érdekes címe a kö­vetkező: Matusek András: Arbor tangens caelum: Az Az legfőbb tisztre emeltetett Méltóságos és Nagyságos fejedelem, Széchenyi György Esztergomi Érsek, Magyar Ország Prímása, Apostoli Követ, Nemes Esztergom Vár­megyének örökös Fő Ispánya, Első és legfőbb Secreta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom