Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
1668—1713. Matusek András. Széchenyi György püspök hédervári plébánosból nevezte ki kanonokká; 1668. június 1-én iktatta be a káptalan stallumába és rábízta a győri plébánia vezetését is. Még a következő évben is plébánosnak ismerjük. 1668—71-ig mesterkanonok. Rövid ideig administrálta ekkor a barbacsi plébániát. 1671 83-ig pápai, 1683—84-ig székesegyházi főesperes, 1684—99-ig szentadalberti prépost, 1699 — 1713-ig nagyprépost, általános püspöki helynök és ügyhallgató. Sok kitüntetésben volt része, melyek részben javadalommal is jártak. Szent Lőrincről nevezett háy apát, fehérvári őrkanonok, győri és soproni oltárjavadalmas, skopiai v. püspök, 1708. tinnini felszentelt püspök. 1693-ban pécsi püspökké is kinevezte a király, de Matusek nem fogadta el a püspöki kinevezést. Ugyanis Radanay Mátyás Ignácot nevezte ki 1687-ben pécsi püspökké, de a várőrségi és a kamara tisztviselői, több vádat emeltek ellene; a pápai bullát sem tudta kiváltani, azért nem foglalhatta el a püspökséget. E zavarban Matusek nem akart a pécsi püspöki széfttbe kerülni. Később Kollonits Lipót bibornok és Jaklin Balázs kancellár nyitrai püspök közbenjárására mégis csak Radanay Mátyás lett a tényleges püspök. Takáts Sándor is érdemetlennek tartja Radanayt, kit Bécsben le is tartóztattak és pert indítottak ellene — és 1693—96. években M a tuseket, 1696—99. Dolny Istvánt tartja 'pécsi püspöknek. A pécsi egyházmegyei névtár sem Matuseket, sem Dolnyt nem sorolja fel a püspökök között, hanem 1687—1703-ig Radanayt mondja püspöknek. Mint a igyőri Szent Ferencrendűek syndikusa 1697ben tiltakozott az ellen, hogy a bécsi karmeliták Győrött a Bécsi-kapunál lévő Perger Simon-féle házat megvegyék és ott letelepedjenek. Avval okolta meg tiltakozását, hogy Győrött sok a protestáns, egy kolduló szerzet is alig tud megélni. Mint nagyprépost a bácsai prediálisták főispánja volt, e tisztében hatalmasan tiltakozott a protestánsoknak Bácsán való megtelepedése ellen; akik már követői voltak az új vallásnak, azokat a katolikus egyházba való visszatérésre kötelezte. 1695ben nagy jótevője, Széchenyi György prímás felett ő mondta a halotti beszédet, melynek érdekes címe a következő: Matusek András: Arbor tangens caelum: Az Az legfőbb tisztre emeltetett Méltóságos és Nagyságos fejedelem, Széchenyi György Esztergomi Érsek, Magyar Ország Prímása, Apostoli Követ, Nemes Esztergom Vármegyének örökös Fő Ispánya, Első és legfőbb Secreta-