Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

V. felv. jk. 2. 3. 69. 151. 204, 1. — 24. Lad. G. Fasc. 341. az., Takáts Sándor: Regi idők, régi emberek, 30. 1.) 1574— 1600. Belynich Pál. 1574—77-ig a megholtak oltárának igazga'ója, 1518—1600-ig me terkanonok. Többféle káptalani kiküldetésben találkozunk vele. Meghalt 1600-ban; ugyanis testvére ekkor adta el ráhagyott házát; hagyatékát csak 1604-ben bonyolította le végrendeleti végrehajtója; hagyatékából ekkor adott át hetesi Pethc Márton püspök rendelkezése szerint 80 forintot a székesegyháznak. (Győri kápt. hit. h. lvt. 7. Lad. 19. Fasti 671. sz. — 27. Lad. G. Fasc. 830. sz. — 4. aLd. 10. Fasc. 448. sz. — V. felv. jk. 23. 431. 151. 201. 1. — VI. felv!. jk. 51. 208/2. 1. — U. o. kápt. m. lvt. VI. Cth. 292. A. B/. sz.)' 1575— 83. Egyeduthy Gergely. 1571—3. években valószínűleg a krakói egyetem tanulója volt, hol irodalmilag is működött. Kalendárium Az égnek forgásábul megismert és elrendelt praktikáival egyletembe és mostani Urunk Jézus születése után 1571. esztendőre Cureloniai Szaniszló Jacobenis mester Crakkói Academiának Astrolog. iudicioma szerént. Egyedüli Gergely által magiarra fordetatoth. 1571-ben pártfogójának, Telegdi Miklós esztergomi olvasókanonoknak, 1572-ben Verancsics Antal érseknek ajánlotta. Az 1573. évi példány csonka. 1575—80-ig mesterkanonok. 157C-b8n a püspök részéről erős megrovásban részesült. Listhy János december 7-én köpcsényi várában kelt levelében ugyanis meghagyta a káptalannak, hogy Egyeduthy kanonokot tiltsa le a várőrség katonáival való mulatozásról és civakodásról, követelje meg tőle, hogy újmiséjét karácsonyon túl ne halogassa. Tehát felszentelt pap volt, de újmiséjét sokáig halogatta. A Szombathelyre 1579-re összehívott egyházmegyei zsinat előtt a plébániák látogatásával és a zsinat ki* hirdetésével őt bízta meg Draskovich György püspök. 1580—83-ig locsmándi főesperes. Ez időben használatra és művelésre neki adta a káptalan a Szent Katalinoltár ménfői, és a Szent András-oltár kisbaráti szőllőjét. 1583-ban Margit-nap előtt rövid idővel halálosan megsebesítette őt Pápai Bálint deák, minek következtében meg is halt. A győri püspök és káptalan panaszára a pozsonyi káptalan ez év június 20-án tanuvallatást is rendelt el; 1585-ben pedig a káptalan jelentése alapján Radéczy királyi helytartó elfogatóparancsot (mandátum 1