Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

1653— 56. Zichy György. Régi nemesi családból származott. Vasmegyében, atyja Zichy Benedek, anyja Czobor Erzsébet protestáns vallásúak voltak,, de ő már ötéves korától fogva a katolikus vallásban nevelkedett. 20 éves korában Rómába került a Germanikum-kollé­giumba, hol 1648-ban kezdte meg a logika tanulását. 1653-ban távozott a kollégiumból mint felszentelt pap, bár még csak 2. éves teológus volt. A tudományok­ban kiválóbb haladást nem tett, de igen jó magavise­letet tanúsított. A győri káptalanban nyert kanonoki stallumot, melybe 1653. október 28-án iktatta be a káptalan. 1653—4-ig mesterkanonok, 1654—6-ig komá­romi főesperes. E stallumától 1656. április 14-én megr vált, az esztergomi káptalanban kapott stallumot, ahol honti, majd zólyomi főesperessé lett. (Veress E. i. m. 49. I. — Kollányi F, i. in. 271. 1. — Győri kápt. m. lvt. IV. Szám. k. 165% oki.'28. jegyzet.), 1654— 58. Pozsgay János. Karkáplánból lett győri kanonokká. 1654—6-ig mesterkanonok, 1656—8-ig komá­romi főesperes. 1657-ben a káptalani dékán tisztet viselte. Későbbi időről nincsenek róla adataink. (Győri kápt. m. lvt. I. Cth. 1089. sz. — A székesegyhá i plébánia legrégibb anyakönyve. — A Liber Cantoralis 1657-ben éneklőkanonoknak mondja; de ez téves adat, mert 1634—8 ban Kéry Istvánt ismerjük éneklő kanonoknak. ) 1654— 57. Szentmiklósi és óvári báró Pongrácz György rábaközi főesperes. 1630 körül született; lanyja Révai Erzsébet volt. A humaniorákat és bölcseletet Nagy­szombatban, a jezsuiták kollégiumában tanulta, mely­ből Í655. tavaszán mint a bölcselet lés szabad művé­szetek mestere került ki. Már 1654-ben kanonoki stal­lumot és főesperességet adott neki Püsky János püspök, melybe szeptember 29-én iktatta be a káptalan avval a megjegyzéssel, hogy a 17. században szokatlan do­log ily gyermek-klerikusnak kanonokká való kinevezése. 1655- ben teológiai tanulmányokra Rómába ment, in­nét mint felszentelt pap és a teológiai tudományok dok­tora jött haza. 1657-ben esztergomi kanonok, 1667-ben szendrői v. püspök, 1668-ban esztergomi nagyprépost, 1669-ben váci megyés püspök. Rómából 1672-ben érkezett meg a püs­pöki székben való megerősítése; ekkor szentelte püs­pökké Szelepchényi György prímás. Meghalt 1676. már­cius 5-én. Jeles szónok, egyházmegyéje kormányzásá­ban buzgó és lelkiismeretes egyházfő volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom