Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XX. Sebes. Győrmegyében, a Marcal folyó partján fekvő magyar falu Sebus néven már a 12. században előfordul okmányainkban.

1

) A 14., 15. században a Poky-család és a győri káptalan birtokában volt;

2

) a 16. század elején pedig teljesen a káptalan földesúri joga alá tartozott. Nem tudjuk megállapítani, hogy micsoda jogcímen jutott hozzá. Tény, hogy 1448-ban Barczar Kelemen özvegye ellenében visszafoglaló parancsot nyert rá a káptalan, és a szentmártoni konvent be is iktatta.

3

) A 16. század elején 8—20 telke állott művelés alatt, melyek után a jobbágyok 1

/

2 forintjával fizették a földesúri adót.

4

) A 16. század elején a szomszéd birtokosok követtek el többízben hatalmaskodást a falu ellen, jobbágyait elhurcolták, termését elvitték: 1515-ben az ikrényi birtokos, Kanizsay kászló, 1521-ben Zápolyai János méníői birtokos, majd a győri vár ura, Bakits Pál.

5

) Hiába volt minden bírói ítélet, a hatalmas urak nem engedelmeskedtek a tör' vénynek. 1538-ban Török Bálint újból rátört a falura, az elvihetőt vitte, lakóit elhajtotta, lakatlan pusztává változtatta a falut.

6

) Ezt a pusztítást nem tudta könnyen kiheverni a falu, még 1549-ben is elhagyott pusztának mondja okiratunk.

7

) A 16. század második fele, mikor Győrmegye a török pusztításának volt kitéve, nem kedvezett a falu megújhodásának; még az 1619. évi adórovás sem említi. A 17. század közepe felé ismét meg!) Fejér: C. D. 7, 5. 109. 1. — Wenzel: Árpádkori új okmt. 2, 19. 1. f 2

) Teleky: Hunyadiak kora 2, 481. 1. — Győri kápt. m. lvt. 13. T. 2302. sz. 3

) U. o. 10. Cth. 239—40. sz. 4

) U. o. I. Szám. k. majd minden lapja. 5

) I. Szám. k. 423. 1. — 579. 1. — 596. — 11. Cth. 863. sz. 805. sz. 6

) U. o. 46. T. 3613. sz. 7

) U. o. 9. Cth. 664. sz. — 10. Cth. 774. sz