Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

IV. Az egyes rang fokokhoz kötött jogok, kötelességek, javadalmak

B) Krisztustestéről, másként a legszentebb Megváltóról nevezett pápóci prépostság. E prépostságnak, és a vele sok tekintetben kap­csolatos perjelségnek történetét külön tanulmányban bo­csátjuk közre. C) Őrkanonok. A győri őrkanonok és az őrkanonokság története. Az őrkanonokok állása, joga, kötelességei, terhei. Az őrkanonok a káptalanban a negyedik helyet foglalja el. A káptalan negyedik oszlopos kanonokja (Columna). Régi okmányaink kincstartónak (thesaurarius) is neve­zik, mivel a székesegyház vagyonának, templomi arany­és ezüstedényeinek őre, felügyelője. XIV. Benedek pápa 1745. nov. 26-án a győri szé­keskáptalan javára kiadott kiváltságlevelében az őrkano­nokot is a magyarországi apátokat megillető pontifiká­llak jogával ruházta fel; megengedte azt is, hogy címe­rét püspöksüveggel és püspökpálcával ékesíthesse. Munkakörét a káptalan legrégibb statútumai alap­ján részletezte az Ujlaky Ferenc győri püspök által 1550. évben kiadott káptalani Constitutio: gondozza a templom épületét, belső felszerelését, szent edényeit, ruháit; fele­lősség mellett kezeli a templom vagyonát; őrzi a káp­talani levéltárat minden kiváltságot, jogot, adományt ma­gában foglaló okmányaival; gondoskodik a templom tisz­tántartásáról; felügyel a harangozásra; gondoskodik az isteni tisztelethez szükséges ostyáról, borról, gyertyáról, tömjénről, olajról; felügyel arra is, hogy az öröklámpa állandóan égjen; hamvazószerdán a hamu megáldásához ő nyújtja a püspöknek vagy más pontifikálónak a füs-' tölőt és tömjént. 1 ) Valószínű, hogy egyéb szentelési szertartásnál — gyertya- és barkaszentelésnél — is ugyanez volt az őrkanonok kötelessége. *) Győri kápt. magán Ívtár: IV. Káptalani Számadókönyv; 1056. márc. 23-án olvasható jegyzet... Héderváry János őrkano­nokot 4 frt. pénzbüntetésre ítélte a káptalan e köte'ességének el­mulasztásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom