Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

IV. Az egyes rang fokokhoz kötött jogok, kötelességek, javadalmak

1848—9. évi szabadságharc okozta gazdasági bajok or­voslására 1850-ben a nagypréposti és szentadalberti stal­lumot és a prépostságot, ez utóbbit nyolc esztendeig a káptalannak engedte át a király. 9 ) A prépostság kiváltsága. Üsi kiváltságot nyert a prépostság II. Lajos királytól arra nézve, hogy maga a prépostság és jobbágy népe minden kamarai és más adó, taxa alól mentes legyen. L kiváltságot 1527-ben I. Ferdi­nánd is megerősítette. 10 ) E kiváltságot sokáig nem élvez­hette a prépostság, mert alig 25 év múlva maga is meg­semmisült. A jövödelemből való osztozkodás. A prépostság jövödelme megoszlott a prépost és négy kanonokja kö­zött, egyik része pedig a prépostsági templom és a ka­nonokok lakásának karbantartását szolgálta. A jövöde­lem megoszlásának arányáról nem maradt ránk hiteles feljegyzés. A törökök pusztítása, a tized elmaradása a 16. század második felében és a 17. század elején igen megapasztotta a prépostság jövödelmet. Kanonokjai szí­vesen vállalkoztak a székesegyházi kanonokoknak a mi­sézésben, kórusi officiumban való kisegítésére valame­lyes kis tiszteletdíj fjejében. A székeskáptalan tized­jövödelmének beszedésére is készségesen kimentek a tizedfizető kerületekbe. A prépostsági templom és káp­talan elpusztulása után maga a prépost élvezte a javada­lom teljes hasznát. Mivel a székeskáptalannak is tagja volt, kettős javadalommal rendelkezett. E tekintetben csak a 19. század közepén történt változás. A megszűnt tized jövödelem pótlására Simor János győri püspök a szentadalberti prépostság jövödelmet a káptalan négy idősebb tagja között osztotta fel. Maga a prépost viseli a prépostság címét és kiváltságának is tulajdonosa, kezeli a prépostság javait —, de a jövödelemből csak egy részt kap. A prépost javadalmi háza. A 17. század közepe óta külön javadalmi ház állott a prépostnak rendelkezé­sére a Káptalandombon. Alberti Prym Márton éneklő­kanonok magánházát, melynek nyugatról a székesegyházi harangozó háza, északról a vár egyik őrtornya, délről a Szent Erzsébet-tér volt szomszédja, tehát a káptalan­dombi mai 15. számú ház helyén állott, Draskovich György püspök Alberti Prym Márton halála után, földes­úri jogon lefoglalta, és 1648-ban 1000 magyar forintért 9) U. o. !.. Téka, 1717. sz. 10) Hevenessi XXXII. 232.

Next

/
Oldalképek
Tartalom