Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
IV. Az egyes rang fokokhoz kötött jogok, kötelességek, javadalmak
tői; az eső lemosta, megalacsonyította Győrhegyet. Mikor a kálváriát építették, már feltöltésről kellett gondos^ kodni. Ma már senki sem nevezné hegynek ezt az alacsony dombot, de a prépostság hivatalos neve ma is Győrhegyhez van kötve. A prépostság javadalma. Az ismeretlen alapító megfelelő javadalomról is gondoskodott, amely a templom, a káptalani székház fenntartását biztosította, a prépostnak és kanonokjainak megélhetést adott. Ezek a századok, melyekből a prépostság is származik, csak földbirtokból, szőllőből, házból, malomból, halászó vízből, hasznos jogokból álló alapítványt ismertek. Ezekből állott a prépostság javadalmi alapítványa is. Legfőbb javadalma: Söptér, győrmegyei falu, mely a török világban elpusztult, és mint puszta maradt meg a mai napig. Területe a legújabb földvagyonváltság és földbirtokreform követelte megkisebbítés előtt 870 888/1600 kataszteri holdból állott. Ma 132 461/1600 katasz'eri hoM vagyonváltság és 44 883/1600 holdnyi földbirtokreform címen leadott terület után 691 544/1600 kataszteri hold. A földbirtokból már a 19. század közepén elidegenítették a prépostok a Selyemsuk nevű dombot. Ugyanis a Söptérhez tartozó Bércei nevű dűlőben állott a Selyemsuk-hegy, vagyis inkább magas domb, mely a prépostságnak semmi hasznot nem hajtott, mert rendes megművelése szinte lehetetlen volt. 1810 óta még pászkumnak, legelőnek sem használták. Paintner Mihály prépost (1811—1826) felosztotta 50 parcellára, melyeknek hossza 125 öl, szélessége 10 öl volt, és szőllőültetésre kiadta sági és péri lakosoknak. Az egyes parcellák után 5 éven át 2 forintot, azontúl pedig dézsmát, minden parcella-? tói 8 [akó bort fizettek. 1859-ben 2250 o. é. forintért örök áron megvették a bérlők a szőllőt, úgy hogy 1860—1869ben évi 225 forintot és 5% kamatot fizettek. E mqtváltást Nóvák Ferenc prépost (1858—1838) fogadta el. 5 ) Régi, 1357. évi határjárási okirat és a 17. század elejéről való térkép szerint Pér, Machonpuszta, Selyemsukapuszta, Bőny (Buny), Duroghpuszta, Ság (Sághalom), Szent-Imre, Szent-Lőrinc, Pá^mánd, Nyulásznuszta, Töltéstava határaival érintkezett Softer. A török időbe 1 i pusztulás után a falu többé nem éoült fel. A 14. századbeli határjárási okirat még falunak ismeri, a 16. század közepén Győrvármegye jegyzőkönyvei már csak pusztá5 ) A söptéri begymester könyvéből Karácsonyi Sáidor péri esperes közölte velünk.
