Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

jának falfestményeit közel ötezer pengő költséggel renováltatta; a győrgyárvárosi új plébániatemplom építését 5500 pengős és a győrnádorvárosi Szent Imre-egyházközség templomának építését 3000 pengős adományával elősegítette. (U. o.) 1923— 1937. Paár István. Mosonszentjánoson született 1864-ben; teológiai tanulmányait a Pazmaneumban végezte, a papi rendet 1889-ben vette fel. 1889—93-ig Nezsideren, Rábapordányban és Magyaróváron káplán, 1893-ban szemináriumi prefektus, 1902-ben teológiai főiskolai tanár, 1913-ban pápai kamarás, 1936-ban szentszéki elnök; a budapesti egyetem hittudományi karának bekebelezett doktora. A káptalani rangsorban 1924-ben pápai, majd komáromi, 1926-ban rábai, 1931-ben locsmándi főesperes. A bibliai tudomány jeles művelője: 2 kötetben adta ki A vasárnapi evangéliumi szakaszok c. értékes dolgozatát. Kéziratban maradt meg a zsoltárok magyarázatáról szóló nagyobb dolgozata. — Meghalt 1937 január 31-én. [V. o.) 1924— 1933. Werdenich Endre. Lajtakörtvélyesen született 1871-ben; teológiai tanulmányait a Pazmaneumban végezte, és 1894-ben történt felszentelése után az Augustineumban fejezte be. 1897-ben magyaróvári káplán, 1898—1900-ig a soproni honvédfőreáliskolában hittanár, 1900-ban győri kisszemináriumi prefektus, 1902' ben teológiai főiskolai tanár; 1909-ben cs. és kir. udvari káplán és augustineumi lelki, majd tanulmányi igazgató; 1910-ben pápai kamarás, 1911-ben bécsi egyetemi (kisegítő tanár, 1917-ben a Ferenc József-rend lovagja, 1920ban győri szemináriumi rektor; 1924-ben kanonok és egyúttal teológiai tanár. A káptalani rangsorban 1926-ban komáromi, 1931-ben rábai főesperes. A keresztény bölcselet és dogmatika jeles művelője. Irodalmi művei: A természetes istentan; A természetbölcselet kézikönyve; melyek a teológiai főiskolán tankönyvekül szolgáltak. Nagy tudásával, bámulatos emlékező tehetségével mindenütt elismerést aratott. Magasszínvonalú hittani előadásait és konferenciabeszédeit szívesen hallgatták. Fáradhatatlanul írta hittudományi traktátusait, melyek mellől hirtelen ragadta el a halál. — Meghalt 1933 február 16-án. (U. o.) 1926— Mohi Adolf. Sopronlövőn született 1855-ben;