Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
világbéke gondolatának szolgálatában sokat fáradozott és nevét világszerte ismeretessé tette. Legutóbb az eszperantó nyelv terjesztésének volt lelkes híve. jMagyaróvárott szobrot emeltek neki. — Meghalt 1923 november 15-én Budapesten, és a kerepesi temetőben temették el. (U. o.) 1898—1906. Nagy Antal. Csécsényben (Győrmegye) született 1842-ben; teológiai tanulmányait Győrött végezte, a papi rendet 1866-ban vette fel. 1869-ben felsőgallai, 1876-ban szőnyi plébános, 1878-ban kanonok; 1902ben rábai, 1903-ban locsmándi, 1905-ben mosoni főesperes; 1905-ben c. sümegi prépost. Az egyházi szónoklat és hitoktatás terén jelentékeny irodalmi munkát fejtett ki. Számtalan prédikációja jelent meg folyóiratokban, önálló nagyobb munkái : Lelki mindennapi kenyér — Imádságos és elmélkedésre való könyv. Hitelemzés példákban. Katolikus hitoktatók kézikönyve 3 kötetben. — Meghalt 1906 március 24-én. (t T . o.) Huszadik századbeli kanonokok. A huszadik század eddigi 23 kanonokja közül tudományos irodalmi, szónoklati munkássággal öten válnak ki v akik országos viszonylatban is elismerésre érdemesültek; egy pedig a felszentelt püspöki méltóságot nyertééi. 1902—1911. Varga János. Felsőszakonyban (Sopronhmegye) született 1851-ben; teológiai tanulmányait Győrött végezte, a papi rendet 1876-ban vette fel. 1882-ben nagyszemináriumi lelkiigazgató, 1889-ben vicerektor, 1892ben kisszemináriumi igazgató, 1897-ben t. kanonok, 1902ben tényleges kanonok és nagyszemináriumi igazgató; 1906-ban c. apát. Káptalani rangsorban 1902-ben komáromi, 1903-ban rábai, 1905-ben locsmándi, 1906-ban mosoni, 1909-ben soproni főesperes. — .Meghalt 1911 március 22-én. (U. o.) 1902—1932. Balics Lajos. Lövőn (Sopronmegye) született 1856-ban; teológiai tanulmányait a Pazmaneumban végezte, a papi rendet 1879-ben vette fel. 1881-ben nagyszemináriumi prefektus; 1886-ban teológiai tanár, 1894-ben nagycenki plébános, 1902-ben győri kanonok — és teológiai főiskoni prodirektor. 1906-ban cápát — egyházmegyei főtanfelügyelő; 1910-ben püspöki helynök,
