Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

sorolta el a káptalan panaszát, melyre orvoslást kért. — 1729-ben távozott el Győrből, bogy püspökségében viaskodjék tovább a császári katonai parancsnoksággal, a királyi kamarával püspöki jogainak elismeréséért és joghatóságának érvényesítéséért. (Keresztély Ágost iratai: II. 461. 850.; III., 57. 215. 231> 11. — Győri kápt. m. lvt. 15. T. 2565'. sz. — 1718. évi Can.-Viskt.) 1712— 1736. Kontor Szabó István. Szabó-nak nagybátyja, Szabó Gergely káptalani tóbíró után nevezték. Előbb szombathelyi, majd soproni plébános, ekkor már zselizi apát. 1712 november 2-án nevezte ki Keresztéby Ágost kanonokká; a káptalan november 20-án be is ik>tatta. Egy ideig még Sopronban maradt a plébánia ügyeinek elintézésére. Az öreg és beteges Matusek András mellé kisegítő püspöki helynökké rendelte ki Keresztély Ágost; Matusek halála után pedig, 1713-ban rendes helynőkévé nevezte ki. 1713-ban a knini felszentelt püspöki méltóságot is elnyerte, és Keresztély Ágost az egyházmegye területére a pontifikaliák használatának jogát js megadta. A káptalanban fokról-fokra emelkedett a rangsorban: 1712-ben komáromi, 1713-ban pápai, 1715-ben locsmándi, 1716-ban székesegyházi főesperes, 1718-ban Őrkanonok. A távollevő püspök helyett az egyházmegye kormányzását erős kézzel intézi; leveleinek nagy száma mutatja, mennyi kényes személyi és dologi ügy fordult meg kezén, amikről mindig pontosan értesítette Keresztély Agostot. Nagy elfoglaltsága mellett mint a szeminárium igazgatója is sok munkát végzett. 1716-ban kérte e tiszte alól való felmentését. Ugyanekkor kérte a püspöktől a lektori stallumot, — de nem kapta meg. 1720-ban a protestánsok terjeszkedéséről tudósítja a püspököt: a bőnyi protestánsok a rombadőlt katolikus templom helyére maguknak építenek templomot. A katolikusság itt is visszaszorul. — Meghalt 1736-ban. (Keresztély Ágost iratai: II., 645. 657. 871.; III., 319. 175J; IV.. 225. 11. — Győri kápt. m. lvt. 2í!'. T. 3991—2. sz. — V. Szám. k. 366. 1. —, f 'Balics Lajos irói hagyatéka.) 1713— 1748. Szgodics András. Peresznyei, 1703-ban liidegségi plébános, azután karkáplán. 1713-ban kanonoki stallumért folyamodott; érdeméül megemlíti, hogy 9 évig volt plébános, 10 év óta pedig karkáplán; a forradalom (kuruc háború) idején nehéz szolgálatot teljesített. 1713 április 6-án ki is nevezte őt Keresztély Ágost kanonokká és komáromi főesperessé. Még ez évben rábaközi, majd pápai főesperessé, 1716-ban locsmándi, 1718-ban mosoni