Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

neki, mellyel az ő beleegyezésével egyesítetté ja pápóci perjelséget, mihez Széchenyi György püspök is hozzájárult. Élettörténetének írói nem ismerik a pápóci prépostság és perjelség között levő különbséget, azért őt tévesen pápóci prépostnak nevezik. 1773-ban Széchenyi György püspök győri kanonokká és soproni főesperessé nevezte ki. 1773—76. években maradt e stallumban. 1676—81-ig székesegyházi főesperes, 1681—2. szentadalberti prépost, 1682—99. őrkanonok. Igen sok érdemet szerzett a székesegyház külső és belső restaurálása körül, amit az' ő gondos felügyelete alatt Széchenyi György áldozatkészsége hozott létre. Gyakran járt Bécsben a szükséges egyházi ruhák, szerelvények, szobrok kiválasztásáért és megvételéért. Az őrkanonok házát a máig is meglevő Mária szoborral ékesítette. Széchenyi György 1684-ben általános helynökévé nevezte ki. A király 1686-ban december 16-án a tihanyi apátságot adta neki, melyet még egri püspök korában is bírt. Ekkor az osztrák altenburgi kolostor váltotta magához ez apátságot: 10.000 forintot fizetett érette az aradi vár erősítésére, Telekessynek pedig 6000 forintot az egri szeminárium felállítására. 1689-ben csanádi püspökké nevezte ki a király; püspökségét a török hódoltság miatt nem foglalhatta el, azért Győrött maradt, 1699-ben egri püspökké lett, mikor is győri stallumáról lemondott. Mint győri kanonok ő építette az abdai Szent József-kápolnát körülbelül 3000 forint költséggel. Egerben nagy alkotások őrzik emlékét: megvetette a szeminárium alapját, melynek fenntartására megnyerte a királytól a három forrásról nevezett béli vagy apátfalvi javadalmas apátságot. Megkezdte a Szent Mihály-templom építését. A kurucháború idejében Rákóczy Ferenc híve volt. Rákóczy azt írta felőle: úgy tekintem öt mint atyámat, és ő engem mint fiát. Résztvett a szécsényi gyűlésen, mely Rákóczyt a szövetség vezérévé választotta; Rákóczy, az ő kezébe tette le az esküt. Résztvett 1707-ben az ónodi országgyűlésen, mely az osztrák uralkodóházat trónfosztottnak nyilvánította; öreg korára és méltóságára való tekintetből neki kellett először leadnia szavazatát. A kuruc hadak leveretése után ő is szomorú napokat látott. Keresztély Ágost prímás 1709-ben Brevét eszközölt ki XI. Kelemen pápától, melynek erejével a királyhoz hűtlenekké vált egyháziakat méltóságuktól és javadalmuktól megfosztotta, ha megszabott idő alatt nem