Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

III. A káptalan jövödelmeiből való osztozkodás. Helybenlakás. Távollét. Jövödelemtől való megfosztás. Büntetés

A káptalani Constitutiók régebbi időben nem szabályozták a jövödelemből való osztozkodást; inkább a szokás »laudabiles eonsuctudines « — és a gyakorlat teremtette meg a részletes gyakorlati elveket. A káptalan hat első stallumához, és a főesperesek hivatalához kötött külön jövödelmekről más fejezet alatt szólunk, itt csak a káptalan közös jövedelmeiről beszélünk. Okiratainkban öt, szabályul szolgáló elvvel találkozunk, melyek a kanonokok részesedésének módját megállapították. Az első elv: a jelenlevők részesednek, a távollevők a jövedelemtől elesnek. Commune adagiam est: praesintés tollere, absentes carere.

1

) Második elv: aki nem vet, nem arathat. Aki a rendes őszi vetés után lesz kanonokká, nem részesedik e gazdasági év terméséből: a tizedből, kilencedből, különböző bérletek jövödelméből.

2

) Harmadik elv: AssumpUo bibit. Aki augusztus 15-én nem kanonok, nem részesül a bordézsmából.

3

) Negyedik elv: aki Szent György napján nincs jelen az ünnepi vesperákon és szentmisén, az nem részesedik ez iév gabona- és bortizedéből. Ötödik elv: a hagyományokból, a jobbágyok adójából (ex terragiis censibus), a hegyjogból, a kilencedből, a malmok és halastavak hasznából, és minden más — a földesúri joggal összefüggő jövödelemből — a felesek nem részesednek.^) 1

) Győri kápt. m. lvt. II. Szám. k. 60. 1. 1547. év. 2

) U, o. IV. Szám. k. 3. 1. — V Szám. k. 402. 1. 1693, éy< 3

) U. o. 8. Cth. 607. sz. 4) U. o. IV. Szám. k. 382. 1. i