Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

Többet tartózkodott Bécsben és másutt, mint Győrött, azért a káptalan ismételten megrótta, és osztalékától megfosztotta. 1680-ban házat vett Győrött 250 forintért, régebbi kőházát pedig elajándékozta 1683-ban testvéreinek, Bálintnak és Viriának. Meghalt 1684. február 29-én. Borait a káptalannak hagyta. Javadalmaiból a káptalan is hasznot akar húzni: mikor 1684. március 3-án halálát jelentette a püspöknek, azt kérte tőle, hogyí a fehérvári őrkanonokságot és tihanyi apátságot, mult zavaros időkben tanúsított hűségéért és vagyoni veszteségeiért, a győri káptalan tagjainak szerezze meg a királytól. Nem történt meg. (Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 227, 1. — 43. T. 476. sz. Ü. o. hit. h. lvt. XII. íeh% jk. 169. 1. — 2. rész, 169—70. 1. — XIII. felv. jk. 87. 212—3. 425. 448-9'. 1. — XIV. felv, jk. 19. 128. 1. — IX. T. 25445. sz.. —XI. Cth. 25614. sz. - Erdélyi László: A tihanyi apátság története. L, 98. 1.) 1668—90. Csernátonyi Miklós. Erdélyben, kálvinista szülőktől származott, de már kora gyermekségében a katolikus vallásra tért és abban nevelkedett. 1668. szeptember 1-én installálta a káptalan győri kanonokká. 1668— 72-ig mesterkanonok, 1672—85-ig locsmándi, 1685—6-ig székesegyházi főesperes, 1686—90. éneklőkanonok. Szelepchényi György fontos megbízatást adott neki 1674-ben, hogy Győr-, Veszprém-, Sopronmegye prédikátorait és iskolamestereit citálja bírói széke elé. A nem megvetendő tehetségű férfiú élemedett korában szánalomraméltó módon tiltott viszonyba keveredett; két kanonoktársa házasságtörésen érte. Félve a nyilványos gyalázattól, önként lemondott stallumáról 1690-ben. A pannonhalmi főapáthoz folyamodott, hogy vegye be a rendbe, melynek egyik tagja térítette őt fiatal korában a kálvinista hitről a katolikus egyház fiává. Értékes bútorait, borait, gabonáját azonnal átadta a főmonostornak. A főapát nem vette fel a rendbe, hanem állandó lakásra vendégül fogadta a főmonostorba, hol 17 évet töltött el mint buzgó (gyóntató és kiváló szónok). Rumer Ádám főapát 1692-hen a bélai apátsággal tüntette ki, neki adva Apparocz-várral együtt az apátság birtokait. Lendvay Piacid főapát elvette tőle az apátságot. Karner Egyed főapát telki apáttá nevezte ki. A szeszesitalok élvezése sok kellemetlenséget, gúnyolódást és üldözést okozott neki, mint maga vallja