Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
1638—41. Mdriani Péter. Draskovich György püspök 1638 április 6-án kiközösítés terhe alatt parancsolta meg a vonakodó káptalannak, hogy a nápolyi származású Mariani Péter veszprémi olvasókanonokot, hántai prépostot iktassa be a győri éneklőkanonoki stallumba. A káptalan ama kifogásait, hogy nem tud magyarul, és így sem prédikálásra, sem gyóntatásra nem alkalmas, sem országgyűlési követ nem lehet, sem a gazdaságban nem alkalmazható, avval utasította vissza, hogy a prédikálás és gyóntatás nem az éneklőkanonok dolga; azj országgyűlésen már tényleg részt is vett; ha hán?tai prépostnak és veszprémi kanonoknak jó volt, miért ne lehetne jó győri, kanonoknak is. A káptalan 1638. április 20-án beiktatta az éneklőkanonoki stallumba, de már ez évben szentadalberti préposttá nevezte ki Draskovich György püspök. Győrré hozta nőtestvérét is, akinek 1639-ben megvette Kopchányi Mihály pozsonyi prépost győri házát 500 ezüst talléron. III. Ferdinánd király 1640. október 7-én zengi és modrusi püspökké nevezte ki; egyúttal esztergomi kanonoki stallumot is kapott,, melyet 1652-ig megtartott. 1647-ben egy időre elhagyta egyházmegyéjét és átment a szerémi püspökségre, de 1652-ben május 18-án végleg elbúcsúzott Nagyszombattól és visszament előbbi püspöki székére. Meghalt 1665-ben. (Győri kápt. m. lvl. VI. Cth. 629. sz, — VII. Cth. 116. a. sz. — U. o. hit. h. lvt VIII*. felv. jk. 370, 1. — Orsz. lvt. Liber Collat. I., 439. II., 323. 1 — Kollányi Ferenci i. m.) 1638—41. felsőkáldi Káldy Mihály nagyprépost. A soproni születésű, birtokos nemes családból származó Káldy pozsonyi kanonokból lett 1624-ben soproni plébánossá, hol 1638-ig működött. Elnyerte a pápóci perjelséget is. Draskovich püspök előbb győri olvasókanonokká, majd nagypréposttá nevezte ki; stallumába április 11-én fehérvasárnapon iktatta be a káptalan. Még ez évben résztvett a nagyszombati zsinaton. 1640. július 4-én III. Ferdinánd király neki adta a Böythe Miklós halála folytán megüresedett zirci apátságot. A pápóci perjelség birtokait 1634-ben testvérének, Káldy Ferenc vasmegyei alispánnak akarta elzálogosítani, de az alapítólevél rendelkezésére hivatkozva tiltakozott ellene Vasváry György pápóci prépost. Meghalt 1641. április 16-án Pápán, mikor testvérének, Káldy Péternek menyegzőjén betegen megjelent. (Győri kápt. m. lvl. IV. Szám. k. 142. 233. 1. — VIII. Cth.