Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

hogy tanulmányait folytathassa a bécsi szemináriumban. Azt is megígérte Varga Imrének, hogy fiát tanítja és a szemináriumba besegíti. Varga viszont az ígérte, hogy — több gyermeke nem levén — halála után a megvett házat Kolompár Istvánra hagyja. Teológiai tanulmányait Rómában fejezte be; itt töltötte be 1615-ben vízkeresztkor 26. évét. A kollégiumból 1619-ben távozott, 1622

r ben szekszárdi apát és vasvári prépost lett; innét hozta )át Sennyey István a győri olvasókanonoki stallumba, melybe április 19-én iktatta be a káptalan; 1636-ban böjt 5. vasárnapján tett végrendeletet a káptalan kiküldöttei előtt. Házát a győri székesegyházban felállítandó Szent István-oltárra hagyta. Végrendeleti végrehajtója Sobry Márton veszprémi nagyprépostnak adta el 400 ezüst tallérért; e 600 forintnak megfelelő összeget Draskovich György püspök a templom tetőzetének javítására fordította. Papi ruháit a szemináriumnak hagyta. E he* lyett a püspök inkább 80 forintot követelt. A végrendeletet március 18-án hagyta jóvá a püspök Győri István halála után —: tehát 1636. március 18. előtt halt meg. (Veress E. i. m. 21—22. 1. — Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok történele. 65. 1. — Győri kápt. hit. fa. lvt. Yl. felv. jk. 465. I. — VIII. felv. jk). 157. 215. 1. — U. o. m^ lvt. IV. Szám. k. 53. 55. 122. 1. — 8. Cth. 610. 630. sz.) 1637—48. Alberti Prym Márton. Nemes szülőktől született 1604—8. között. A humaniorákat Nagyszombatban tanulta, innét Rómába küldte Draskovich György v. pécsi püspök 1627-ben. Ekkor már [a kisebb ren-* deket felvette. Ekkor 23 évesnek mondja egyik okiratunk. 1637-ben nevezte ki Draskovich püspök győri kanonokká és rábaközi főesperessé; augusztus 14-én iktatta be a káptalan. 1643—8-ig éneklőkanonok, és ker. szt. Jánosról nevezett zsámboki apát. Kanonoki javadiaima mellé megszerezte a soproni Szent György-oltár javadalmát is. Házának javítására 300 forint kölcsönt vett fel. Ez ügyből megtudjuk háza fekvésének helyét is: kelet felől szűk tér, délről nyilvános tér, nyugatról a magyar káplán, a harangozó és az őrkanonok háza, északról az őrtorony és a Dunakapu határolta, tehát a mai Káptalandombi 15. sz. ház helyén állott. Meghalt 1648. április 23-án. Április 13-án húsvét másnapján, miután bútorait a ferencrendűekhez és rokonaihoz hordatta, érthetetlenül eltávozott, Sopron felé ment. Fehérvasárnap után való kedden visszatért dél-