Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

gyobb részét visszavette Nádasdy Páli, de a békekötés után ismét kezére bocsátotta. Javadalmaihoz elnyerte a Krisztus teste- és a Szt. Kereszt-oltár soproni javadalmait is. 1636—54. pápóci prépost. Draskovich ^György püspök Sopronba megtelepítette a jezsuitákat, kiknek számára szüksége volt a krucigeratus épületére, templomára és javadalmára, azért Vörös Mátyást lemondásra bírta, kárpótlásul neki adta a pápóci prépostságot. A krucigeratust a király Nádasdy Pál özvegyének beleegyezésével Draskovich György püspöknek adta, ő pedig 1637-ben a jezsuiták javadalmául engedte át. 1639-ben Vörös Mátyás Draskovich György püspök javára lemondott a Corporis Christi Confraternitatis rektorságáról, és a hozzátartozó házról, szőllőkről, nevezetesen a meggyesi hegyben fekvő Wiser-szőllőről: ezeket Is a jezsuiták javadalmának gyarapítására szánta Draskovich György. 1641-ben III. Ferdinánd a pápóci perjelséggel tüntette ki, a püspök pedig 1643-ban helynöltévé és általános ügyhallgatóvá (nevezte ki. 1648-ban jelen volt a nagyszombati nemzeti zsinaton. Az écsieknek megengedte, [hogy megélhetésük jobbítására kis folyójukhoz malmot építsenek. Meghalt 1654 április 1-én mint 42 éves kanonok, — állítólag 78 éves korában. Még életében, 1652-ben pert indított ellene a káptalan végrendelete miatt. A káptalanná,! őrizetbe letett végrendeletét Matkovich Mihály olvasókanonok, a káptalan tudta és beleegyezése nélkül kiadta az örökösöknek. Erre a káptalan tiltakozott a pozsonyi káptalan előtt a végrendelet intézkedése ellen, melyben házát és egyházi pénzen szerzett vagyonát húgának (féltestvére leányának) Radovan Juditnak, Eoronkay Ferencnének hagyta. Vörös Mátyás halála után Radovan István pápai kapitány rögtön lefoglalta a maga számára a kérdéses házat. Az erőszak ellen a vasvári káptalan előtt tiltakozott a káptalan. Irodalmi téren kiváló nevet szerzett; a maga korában általánosan ismerték, műveit keresték. A legújabb időben ismét előkeresték az elfeledés porából, és érdeme szerint méltatták is műveit. Nem akarunk ismert dolgokról szólni, azért csak munkáinak címét soroljuk fel: 1. Zsoltárfordításai, melyeket sokáig Balassa Bálint müvének tartottak; 2. Dialógus azaz Egy kárhozatra szakadt gazdag test és lélek egymással való beszélgetések; 3. Tintinnabulum tripudiantium, azaz A földi részeg szerencsének és dicsőségének álhatatlan lakodalmában tombolók jóra intő csengetyűjc; 4. Kisebb költemények;