Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

1559—76. Feférkövy István. 1522-ben született a győrmegyei Kónyfaluban. Ifjúkoráról, tanulmányairól ismert okirataink nem szólnak. 1559—63-ig győri kanonok és székesegyházi főesperes. Nagy szolgálatot tett a győri káptalani iskola ügyének, mikor Gregoriánez Pál győri püspökkel egyetemben a kihalt Jánoslovagok kónyi birtokát 1559-ben I. Ferdinánd királytól megszerezte a káptalan, illetőleg a káptalani iskola számára,; e birtok jövödelmet 100 forintra növelte, jobbágyait megvédelmezte; ezért hálából a káptalan az ő kónyi házát édesanjyja és testvérei számára minden földesúri adó alól felmentette. 1561-ben a nyuli Szuthor nevű szőllőt, mely Nagy Pál magvaszakdtával a káptalanra, múrt földesúrra szállt, 8 magyar forintért oda adta Fejérkövynek és testvéreinek, Jánosnak, Mártonnak, Annának, Krisztinának. 1563—76 őrkanonok. A káptalan c kiváló és befolyásos tagjában jogainak megvédésére erélyes embert nyert: 1563-ban a káptalant jogaiból kiforgató katonák Balázs Pál, Jagosich Ferenc, Székely Miklós, Kolos János, Gregoróczy Vince kapitányok ellen tett panaszt; de óvást emelt Ferdinánd és Miksa királyok, Oláh Miklós érsek, kir. helytartó ellen is, akik a káptalan házait eladományozták. Majd Székely Lőrincet idézte perbe, aki a káptalan visi birtokát akarta jogtalan [adományozás címén elfoglalni. Nem feledkezett meg családjáról és barátairól sem: Kónyi házát 1567-ben testvérének, Pynkovics Mihálynak ajándékozta, csanaki szőllőjét pedig Szowáthy Pálnak adta. Egyik kitüntetése a másik után érte: a király tinnini püspökké nevezte ki; 1567—93. években pannonhalmi kormányzó főapát; 1572-ben egyúttal veszprémi püspök is; 1572-ben a karthauziak leveldi perjelségének kormányzója. A perjelség birtokának, nevezetesen pedig szőllőjének gondozását fehérvári Szabó Gergelyre bízta, akin)ek nyuli szőllőjét — hű szolgálata jutalmául — a földesúri kilenced alól felmentette. Mint győri őrkanonok balonyi földje miatt perbe került a nyulszigeti apácákkal, minek elintézésére a győri káptalan által 1568-ban tanuvallatást végeztetett. Az őrkanonokságot 1576-ig tartotta meg. 1579-ben [a kancellár helyettesítésével bízta meg a király; 1587-ben a királyi kamara elnökévé nevezte ki,, 1587 aug. 13. nyitrai püspök lett; ugyanekkor Rudolf király Magyarország helytartójává nevezte ki; 1593-ban