Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
II. A kanonokok kőtelessségei
A 17. század folyamán, mikor a kanonokok száma megfogyatkozott, többé nem találkozunk ily ünnepélyes, assistentiás kórusi misékkel. A helyettesítésnél a subcustosra és két karkáplánra voltak utalva a kanonokok. De a napi kórusi misék ezentúl is mindig énekes misék maradtak. 17 ) Az utóbbi századok gyakorlatát magukban foglaló Canonica Visitatiók és káptalani Statútumok azt irják elő, hogy az ünnepi szentmisét pontiíikáló püspök mellett kanonokok és felszentelt papok teljesítették a segédkezést. B) Alapítványieilegű terhek. A káptalan kötelességei közé tartozott azoknak a terheknek pontos és lelkiismeretes tejesítése, melyekéit meghatározott birtoktestek, ingatlan jószágok vagy más jövödelmek adományozásához, átengedéséhez az adományozók hozzákötöttek. Ily alapítványszerű terhek a következők: 1. A gyírmóti birtokrészhez kötött teher. Akai Ivánczy István deák a 14. században (1335.) a győrmegyei Gyirmót községben fekvő birtokrészét szülői és maga üdvösségéért, örök boldogságáért a győri káptalannak adta. 18 ) Okirataink nem jelölik meg határozottan azt az ellenszolgáltatást, melyet az adományozó a maga javára kikötött, de az adomány alapítványi jellegét jelzi avval, hogy szülői és maga lelke üdvéért adta azt. Ily kifejezéssel rendesen a misealapítványokat szokták megjelölni. 2. Az écs-mesteriai bírtokrészhez kötött teher. A 15. század végén Bedegey Pál a kisécsi hegyben fekve Bangó nevü szőllőjét, 1505-ben pedig Bedegey János lécsi birtokrészét és házát hagyta a káptalannak. Ez adományt is alapítványjellegű adománynak tartjuk. Részletesen szólunk róla a káptalan birtokai között Nagyécsfalu—Mesterháza leírásánál. 17 ) U. o. 4. Szám. k. 9. 1. 1632. év. 18 ) U. o. 9. Cth. 644. sz. — 12. T. 2301—2. sz.
