Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

Nem tudjuk, hogy hanyagsága, kapzsisága adott-e rá okot, vagy más körülmények is hozzájárultak-e ama szo­katlan és különös dologhoz, hogy a káptalan maga bírás­kodott nagyprépostja felett, és bebörtönözte öt; börtöne ablakaira a várbeli ágyumesterrel 16 dénárért még erős vasrácsot is készíttetett, azt kőművessel a börtön abla­kára beleerősíttette, és az ablakokat is külön megerősít­tette. A nagy elővigyázatosság megfelelt a nagyprépost erőszakos természetének. A fogság tartamát nem ismer­jük. 1543-ban azért emelt ellene panaszt a káptalan a püspöknél, mert a védenyi kilencedből, a bordézsmából is ötödöt követel, holott csak a bordézsmából jár neki fél-ötöd; ez is csak azért, hogy a káptalan ügyeit az or­szággyűlésen, a királyi kúrián és az oktavális bíróságok­nál a saját költségén intézze el. Ő minden munkájáért külön díjat követel. Ujlaky Ferenc püspök a bemutatott ősi okiratok alapján a káptalannak adott igazat pozsonyi ítéletében. 1537—38—39. évi pozsonyi országgyűléseken a káptalant képviselte. Az általános püspöki helynök méltóságát és hivatalát is viselte; püspöki címét nem ismerjük. 1545—48. években gyakran volt távol Győrtől; 1549 után nem. találkozunk nevével. Sok rossz tulajdonsága mellett valami kiválóság­nak is kellett abban iaz erőszakos lélekben lakozni, külön­ben méltóságokat, fontos hivatalokat nem ruháztak volna rá elöljárói. (Győri kápt. m. lvt. 25. T. 3571. sz. — 24. T. 3443. sz. — V. Cth. 246. sz. — I. Szám. k. 671. 1. - II. Szám. k. 126. 169. 179. 183. 201. 272—3—4. (310. 311. 1. — III. Szám. k. 21. 65—6. I. Győri kápt. hit. h. lvt. I. felvall. jk. 13. 21—2. 29. 113. 1. — A pannonhalmi főapáts. tört. IV. 152—3. 1. — Pozsonyi kápt. m. lvt. 13. Capsa, — 9. C. 7. fasc. 3. fasc. 15. sz. — 6. Pro­tocol!. 288.1.) 1518—30. Győri Ambrus mesterkanonok. Előbb 1516—18-ig székesegyházi karbeli pap. (I. Szám. k. 408. 432. 444. 1.) 1519. Miklós mesterkanonok. Csupán/annyit tudunk felőle, hogy Szent Luca napja (december 13) után iktatta be a káptalan az elhunyt Pápay Miklós mesterkanonok stallumába. Nevét a káptalani számadó sem tudta, mert bizonyos Miklós mesternek írja (quidam magister Nico­laus). Többé nem is találkozunk vele. (I. Szám. k. 485. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom