Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VIII. A káptalan hadi terhei
• egyik kocsira saráglyát (Schar agleya) és fölibe tetőt 25 dénárért. A kocsik javításán idősb Kalmár Tamás díjtalanul dolgozott, de egy tengely vételére 25 dénárt adtunk neki. A kovácsoknak a kocsik felvasalásáért 2 1 /a forintot, borravalóra l / 2 forintot adtunk. Vida kovácsnak számlája szerint régi pénzben 2 1 /g forintot fizettünk. Korláth a tőle vett kötelekért 2 1 / 2 forintot, 34 dénárt, Kalmár Benedek szintén kötelekért 2 forintot és 40 dénárt, Kalmár Mihály egy tengelyért 16 dénárt kapott. Péter szabónak a háborúba menő kanonokok ruhájáért 32 forintot és 40 dénárt fizettünk; a gyalogosok zászlójának jelvényekkel való ellátásáért a festőnek 2 forintot adtunk. Buga szabónak a fedőlapokért (talán sátorlapok) 1 forintot adtunk. A városbírónak a cseheknek ajándékozott borért 32 forintot, kereskedőknek szintén borért 8 dénárt fizettünk. Kalmár Bálint a tőle vásárolt vasért és 16 rőf gyolcsért régi pénzben 13 forintot kapott. Kalmár Mátyásnak sátorért jó pénzben 3 forintot adtunk. Benedek kocsikészítőnek munkadíjul 25 dénárt fizettünk. Posztómetsző özvegyének egy vég posztóért jó pénzben 8 forintot adtunk. Kalla Gvörgv háborús szükségletre 3 forintért zabot adott. Hat darab kősóért hadiszükségletre 2 1 / 2 forintot és 23 dénárt adtunk ki. Lisztért és hozzávaló edény javításáért 23 dénárt fizettünk. Főzelékfélét ismételten 42 dénárért vettünk. A hadjáratban résztvevő kanonokoknak, az éneklőkanonoknak, szentadalberti prépostnak, Körmendy Ferencnek és Olaszkay Benedeknek hitványabb folyópénzben 500 forintot, jó pénzben 5 forintot adtunk, majd ismét hitványabb pénzben 100 forintot, akik visszahoztak 320 forintot jó pénzben, és még 5 forintot jó pénzben és 2 forintot régi pénzben. Mindezek előteremtésére a kápolna (Szentháromság-kápolna) pénzéből jó és hitvánvabb pénzben elvettünk 3 forintot; Bálint kereskedőtől váltottunk hitványabb pénzre 300 forintot, Benedek kereskedőtől szintén 300 forintot kértünk, a posztómetsző özvegvétől is 300 forintot azon feltétel mellett, hogy amíg a jelenben folvó rézpénz használatban van, ily pénznemben fizetjük viszsza, ha pedig forgalomból kimegy e régebbi pénz, akkor egyenlő értékű német pénzben fizetjük vissza. Eme költségek fedezésére Szentpál, a két Vöes és Mesterfalva 150 forintot adtak régi pénzben, a káptalan többi falui 205 forintot régi pénzben és 14 rézdénárt. Mczánvi Lukácsnak, aki a király ünnepén (talán Szent István napján) még a káptalan megbízásából cseheket vezetett Budára, 2 forintot adtunk.