Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

A kerület dézsmanegyedének bérösszege 25—36 forint, majd később 60 forintot tett ki.

122

) A 18., 19. század a békésebb gazdasági fejlődés kora, melyben a tizedszedés rendes mederben folyik, — de már erősebb hullámokat kezd verni a jobbágyság alól való felszabadulás törekvése. 1717-ben még 50 forint dézsmanegyedet fizet a kerület.

123

) Fengler püspöknek a 18. század legvégén jelenti a káptalan, hogy a Tótsági kerületben krajczáros dézsmája bérbe van adva.

124

) Kisebb tizedkerületek. Néhány rövid vonásban megemlékezünk azokról a kisebb-nagyobb birtoktestekről, melyek előbb valamelyik tizedkésbe voltak beosztva, de később különváltak, és külön fizették a püspök tizedét és a káptalan quartáját. Pandorf, Neudorf, Brukk. A mosoni tizedkerületből váltak ki mint a Harrach grófok birtokai, és külön adóztak. A káptalan dézsmanegyed fejében 1593-ig 1516 forintot, később 50 tallért kapott, ami 62 forintnak felelt meg; még később 60 imperialist, ami 90 forintot ért.

125

) Egy időben Bruck városa fizette a quartát, mikor a nevezett birtokokat a Harrach grófoktól zálogban bírta; a 17. század közepétől fogva ismét a Harrach grófok fizették a quartát.

126

) Különböző időben szerződések szabták meg a quarta bérértékét. Még 1717-ben is 90 forintot fizetett a kerület.

127

) Mannersdorf

—Götzendorf. E két ausztriai falu, melyek a 16. század folyamán Mosonmegyéhez tartoztak, szintén a mosoni késből váltak ki, és külön adóztak. Mannersdorf 1717-ben 40 forintot fizetett.

128

) 122

) U. o. 434. 588. 1. — V. Szám. k. 148. 1. — 14. Fasc. 6009. sz. 123

) U. o. 12. Fasc. 5975. sz. 124

) U. o. 33. Fasc. 6555. Canonica Visitatio pontjaira adott válasz. 125

) U. o. IV. Szám. k. 214. 240. 344. 11. — 8. Cth. 591. sz. 126

) U. o. IV. Szám. k. 214. 1. 127

) ü. o. 12. Fasc. 5975. sz. 128

) U. o. ; i ii