Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
I. A káptalan alapítása, belső szervezete
IG káptalan pecsétjén a boldogságos Szűz Mária képe volt e felírással: Sigillum Capituli Ecclesiae Jauriensis. A legrégibb időben a kiszállások díját királyaink rendezték. II. Endre 1231-ben elrendelte, hogy a tanúnak hivott kanonok, ha saját lován megy nemes emberhez tanúskodásra, 2 garast kérhet; ha pedig a nemes lován megy, csak 1 garas jár neki. 28 ) Később hasonló díjszabással nem találkoztunk okiratainkban. A győri jobbágyok hiteleshelyi ügyben kiszálló minden kanonoknak évenkint 1 ingyenes fuvart adtak,a többi esetben feleáron állítottak kocsit rendelkezésükre. 29 ) A győri kap lakni országos, egyházi jps tudományos vonatkozásban. Országos vonatkozásban nem akarunk szólni a káptalan tagjainak a » rendiség « idejében a budai, rákosi, nagyhatvani, pozsonyi, soproni országgyűléseken kifejtett munkásságáról. Pedig igen nehéz helyzete volt követeinek a 16. és 17. században, rnikor Győr a várkapitányok hatalma alatt állott, kik a káptalan földesúri jogait semmibe sem vették. Az örökös panasz, tiltakozás ideje volt ez. A káptalan az idők szelleméhez nem alkalmazkodva, mereven ragaszkodott régi jogaihoz; a várkapitányok az uralkodóház, és me.tlie(tv;e az ország védelmén kivül más nézőpontot nem ismjortíek. A 17. század és 18. első fele Győrváros és a káptalan erős küzdelmét mutatja. A város szabadulni törekszik a földiesuri hatalom alól; az országgyűlésen sok pártfogót talál; a káptalan követei elavuló jogaikat védik, és érzik, hogy lépésről-lépésre visszaszorulnak. A káptalan végre is 1743-ban kiegyezkedik a várossal, átadja neki földétöuri jogát, — csak a Káptalandombnak nevezett területet tartja fenn magának —, Mária Terézia királynő peidig a szab. kir. városok kiváltságával tüntette ki Győrt. E nagy és hosszú küzdeloün ismertetése külön dolgozatot igényelne. Szólni akarunk a legjelesebb magyar nemzetségek fiairól, kik a káptalan tagjainak sorába kerültek, és nemzetségük, családjuk, nagy vagyonuk révén az országos ügyek menetében is résztvettek. A Héderváry családból a 13. században Werenhart, a 14. században Dénes és János, a későbbi győri püspök, a 17. században másik János voltak a káp28 ) Fejér: C. D. 9 / 9 . 37. 1. 29 ) Győri kápt. m. lvt. 18. T. 2804. sz.
