Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
keztetést vonhatunk a következő adatokból: 1645-ben ötezer darab, 1684-ben négyezer darab karóra volt szüksége a vincellérnek; 1689-ben negyvenhat kapás dolgozott benne. A 17. századon át, az akkori pénzviszonyok szerint, elég nagy költséggel tartotta fenn a káptalan: tehát nagyobb kiterjedésű szőllőnek kellett lennie. 22 ) 8. Nyuli újabb szőllő. A 17. század végén valamelyik kanonok — nevét nem ismerjük — »Ebegyik« nevű nyuli szőllőjét a káptalanra hagyta, melynek haszonélvezetéért havonkint egy szentmisét mond még ma is a káptalan. 23 ) Az écshegyi, kisbaráti szőllők még a 16. század folyamán elpusztultak, vagy a török hódoltság idején idegen kézre jutottak, és többé nem kerültek vissza a káptalan kezére. 21 ) A nagybaráti és nyuli nagyszqüők megmaradtak, sőt újabb területekkel is bővültek a következő századokban. Igen valószínű, hogy a régi Bika-szőllő azonos a mai nagybaráti szőllővel; a régi nyuli és új nyuli Ebegyik-féle szőllő, Bubnich Mátyás kanonok szőllőjével kiegészítve azonos a mai nyuli nagyszőllővel. C) A káptalan bordézsmája és dézsnianegyedjövödrlme. A negyed- és tized-jövödelem a királyok adományából egyidejű a püspökség és káptalan alapításával. Abban az időben, mikor a földművelés Magyarországon még gyermekkorát élte; mikor a jobbágyok művelték kilenced és tized fizetése ellenében az uraság földjét, a tized biztosította valójában az uraság jövödelmet. A káptalan is nyert külön tizedfizető területet, mégis a püspöké volt a nagyobb jövödelmet hozó terület. E jövödelem azonban nem magát a püspököt illette, hanem a káptalant és iaz egyházmegye papságát is. A felosztás akkor történhetett meg, mikor a káptalan mint testület a közös egyházi vagyonból a maga részét kikérte. A negyed- és tizedjövödelemhez hozzájárult még az egyes templomokban 22 ) U. o. III. Szám. k. 113. 1. — IV. Szám. k. 270. 1. V. Szám. k. 92. 193. 221—2. 219. 275. 18(3. 330. 380—1. 110—13 11. 23 ) 1718. évi Keresztély Ágost-féle Can. Visit. — 1873. évi Zalka-féle Can. Visit. 24) Draskovich-féle 1640. évi Can. Visít. Ad. 33.
