Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

lalták el. Az 1631. évi káptalani Urbárium még felsorolja a baranyamegyei birtokot a káptalan javai között;

11

) de a Püsky János püspök-féle 1653. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv már az elidegenített, elvesztett birtokok közé sorozza; azt is megjegyzi, hogy ez volt a káptalan legnagyobb és leg jövedelmezőbb birtoka.

12

) Halastó is tartozott e birtokhoz, melynek csak jelentéktelen jövedelméről számolnak be okmányaink.

13

) Műveltségi viszonyok. Plébánia már a 16. századot megelőző időben működött a községben, de keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Plébánosával 1511-ben találkozunk elsőizben okmányainkban. Templomról, mely nélkül a plébános nem működhetett volna, részletesen nem szólnak okirataink. A 16. században iskolárót sincs sehol említés. n

) U. o. 11. Cth. 967. sz. — III. Szám. k. 201. 1. 12

) U. o. Nem prolokollált iratok. Fasc. Fontosabb okiratok. Can. Visitatiók. 13

) I. Szám. k, 100. 295. 330. 509. 637. 11.