Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

Műveltségi viszonyok. A plébániáról és templomról •csak annyit tudunk, hogy a 16. századot megelőző korból valók. A 16. század elején már ismételten találkozunk plébánossal: 1527-ben a templom kincseivel Győrré jött a törökök közeledésének hírére.

18

) Tehát a templomnak ez időben már értékesebb felszerelése is volt, amit a plébános menteni törekedett. A plébánia anyakönyvei 1685-től megvannak: tehát a plébánia a 16—17. századon át megszakítás nélkül működött. Természetes, hogy a következő időben ismételten javításra, átépítésre szorult. A legújabb időben a templom szinte ala_pjábó] megújult a káptalan mint kegyúr költségén; a plébános pedig a község jóakaratából nyert új lakást. Iskoláról, tanítóról a 18. századig nem emlékeznek okirataink. Országos törvények rendelkezései alapján indult meg a népoktatás fejlődése. !8) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 579. 693. 571. 11.