Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XXIV. Vis (Káptalanvís, Répcevis). Sopron megyében a Repce folyó mellett fekvő magyar falu. A 14. század elején már a győri káptalan, felerészben pedig nemes úrak birtokában találjuk. A káptalan 1314-ben 6 márka úri adót szedett az ő birtokrészéről, ami 24 forintnak felelt meg.

1

) A birtok kicsi területéről tanúskodnak a következő századok gazdasági adatai. A 15. század végén csak 3 forint adót fizet; a 16. században 50 bécsi dénárjával adózik 12—15 jobbágytelek.

2

) 1549-ben az egyházi birtokok adólajstroma 9 fizető, 2 jéjgietjt, 1 új, 2 zsellér portát számlájl a bíróén kívül a káptalan birtokrészén, — de 3 nemesi kúriáról is emlékezik.

3

) A birtoktest kiterjedéséről tanúskodik 1542ben Ládonyi László özvegyének hatalmaskodása, aki 140 holdat foglalt le a káptalan földjéből és csak bírói eljárás után adta vissza.

4

) A bizonytalanná vált birtokviszonyok mellett megtörtént 1563-ban, hogy a királyi helytartó, Oláh Miklós esztergomi érsek, e birtokrészt Székely Lőrincnek adományozta, kitol szintén csak bírói úton tudta a káptalan visszaszerezni.

5

) A falu fele a 17. századon át is a káptalant ismerte földesurának és neki adózott; de valamelyes allodiális birtokrészről is szólnak okmányaink, melyet a visi malommal együtt bérbe szokott adni.

6

) 1686-ban a Győri-féle telket is megvette a káptalan és régebbi birtokához csatolta.

7

) A földváltság J

) Győri kápt. m. lvt. 33. T. 1397.. -4399. sz. — Csánky: Magyarország tört. földrajza. 635. 1. 2

) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 20., 21., 31. I. — III. Szám. k. 33. 1. 3

) Egyháztört. Emi. 5, 281—2. 1. 4

) Győri kápt. m. lvt. II. Szám. k. 268—70 1. 5

) U. o. 9. Cth. 637. sz. — 5. Cth. 224. sz. 6

) Győri púsp. lvt. Locsmándi főesp. Can. Visit. 1645., 165!).. 1714. 7

) Győri kápt. m. lvt. 5. Szám. k. 250. I.