Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
között oszlott meg. E birtokrész a 16. században újabb adománnyal növekedett. Fejvesztésre ítélt és Győrött lefejezett Cziráky György végrendeletében 1571-ben győrszemerei, cziráki és sopronmegyei szemerei (Répceszemeie) birtokának felét lelke nyugalmáért, örök alapítványul a győri káptalannak hagyta. E végrendeletet I, Ferdinánd király jóváhagyta, egyúttal a szentmártoni és csornai konventnek beiktató parancsot is küldött a káptalan javára. 1581-ben be is iktatta a csornai konvent a győri káptalant a cziráki és répceszemerei birtokrészbe, de Cziráky Tamás, István és Czirjék tiltakoztak a káptalan birtoklása ellen. A szentmártoni konvent ugyancsak ez évben a győrszemerei birtokrészbe vezette be a káptalant. 13 ) A rokonság nem nyugodott bele a birtokvesztésbe. A káptalan követei 1589-ben már harmadízben jártak Bécsben a királynál, hogy az alapítványt elismerni nem akaró rokonok ellen a törvényes eljárást indítsa megM) Nincs okiratunk annak tisztázására, hogy a peres eljárásnak mi lett volna az eredménye; tény az, hogy a káptalan birtokai között Czirák és sopronmegyei Szemere soha sem fordult elő. Győrszemerével később is találkozunk. Valószínű tehát, hogy a. káptalan a rokonokkal kiegyezett, a répceszemerei és cziráki birtoktesteket visszabocsáíotta kezükre, az alapítvány céljára csak a győrszemerei birtokrészt tartotta meg. E birtokrészről 1581-ben is olvasunk; ekkor tiltotta a káptalan Thulok másként Thömördy Lajost és Jánost, Cziráky Mátyást és Ferencet, továbbá az Ujszászy-családot a Cziráky György-féle szemerei birtokrész elfoglalásától, melyet a káptalan alapítványul kapott Cziráky Györgytől, és amelyet most telepített meg újból jobbágyokkal. 15 ) Bizonyos ezekből, hogy éveken át a káptalan tulajdonában volt e birtokrész. A 17. század folyamán egyszer sem említik fel okirataink e birtokrészt. Meglehet, hogy a szentpáli birtokba olvadt bele á régebbi szemerei birtoktesttel együtt. E mellett szólhat az a körülmény is, hogy a szentpáli pusztának egyik része tényleg a győrszemerei határban fekszik. De lehetséges az is, hogy e *3Írtoki észt elvesztette a káptalan. E bizonytalanság miatt a káptalan alapítványjellegű birtokai között nem is sorolták fel Szemerét vagy Szentpált. 13 ) Ü. o. II. Szám. k. 51. 1. Cth. 12. sz. — 10. Cth 767. 792. sz. lá ) U. o. II. Szám. k. 197. 1. 15 ) U. o. 11. Cth. 874. sz.
