Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

már e nevek ismeretlenek, a sóstónak csak helyét tudjuk, mert az is rétté változott át. A rétek egyik része, megváltás útján a gyirmóti jobbágyok, és a politikai község birtokába jutott, másik része ma is a káptalan kezében van. Műveltségi viszonyok. A templommal és plébániával okiratszerűen csak a 16. század legelején találkozunk: 1504-ben Gergely a plébános.

11

) E gyér kis adat arra vall, hogy a plébánia jóval régibb keletű. A templomról és mellette elterülő temetőről még 1550-ben is hallunk, de a temető már puszta hely, juhnyáj legel benne:

15

) tehát a templommal együtt már régebben elpusztult. Község nem volt, tehát többé templomra sem volt szükség; mikor újból kísérletezett a káptalan a falu megtelepítésével, a jobbágyok Koroncón és Gyirmóton találtak lelkipásztort. u

) U. o. I. Szám. k. 93. 1. 15

) U. ,o. 9. Cth. 664. sz.