Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XVIIL Rábapatona Patona a Rába partján fekvő győrmegyei falu már a 13. század elején ismeretes; ekkor bessenyők lakták, akik határőrvidéki szolgálatot teljesítettek. Ezektől vette nevét is.

1

) A 14. század elején a győri káptalan földesúri joga alatt van már, valószínűleg királyi adományozás folytán. 1314-ben 30 márka (= 120 forint) rendkívüli adót fizetett.

2

) Ez idő óta Káptalan-Patona néven fordul elő okiratainkban. A tehetősebb faluk közé tartozott: 15—25 jobbágytelke állott művelés alatt, melyek után 1

/2 forintjával fizették jobbágyai a földesúri adót.

3

) A 16. század folyamán sok viszontagságon ment keresztül. 1513-ban 13 szabados jobbágya volt, tehát ekkor új telepesek szállták meg, vagy új építkezéseket eszközöltek valami okból.

1

) 1530-ban Bakits Pál foglalta el

5

) és úgy megzsarolta, hogy rendes adóját sem tudta fizetni.

6

) 1544-ben is csak 5 adófizető, 7 szegény zsellér, 5 elhagyott portája volt a bíróén kívül; 1549-ben még jobban elpusztult a falu, lakói elfutottak a török elől; 10 elhagyott, pusztult porta maradt utána.

7

) A török eltávozása után visszatértek, megnépesítették a falut: 1550-ben ismét 18 telke állott művelés alatt, melyek után 8 forint adót fizettek.

8

) 1552-ben 10 portás falurak ismerjük.

9

) A 16. század végén Győr környékével együtt Patona is elpusztult, lakói elmenekültek. 1606-ban 5 esztendei szabadság engedélyezésével újból megtelepítette a káptalan;

10

) az 1619. évi adóösszeírás már 7 portás falunak 1) Fehér Ipoly: Győrinegye és város egyetemes leirásja. 2

) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 34. 1. 3

) U. o. I. Szám. k. számtalan lapja. 4

) U. o. 321. 1. 5

) U. o. 10. Cth. 310. sz. 6

) U. o. II. Szám. k. 304. 1. 7) Egyházi. Emi. 4, 333—4. — 5, 263. 1. 8) Győri kápt. m. lvt. III. Szám. k. 86. 1. 9

) Manuscripta Bibliolechae Universitat's Bpesl. CollecFo Hevenesi. Tom. 66. 10

) Győri kápt. m. lvt. III. Szám. k. 211. 1.