Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
I. A káptalan alapítása, belső szervezete
mások«-nak (bénéficiât! ecclesiae Cathedralis), majd székesegyházi magyar és német szónoknak, később magyar és német karkáplánnak neveztek. Még sok időn át kanonoki fél jövödelmet élveztek. Hivatalosan beiktatta őket a káptalan, a püspök pedig a kanonokok után való sorban a stallumban helyet jelölt ki nekik. Mivel nem voltak többé oltárigazgatók, az oltárhoz tartozó — és a háborús viszontagságok után megmaradt javadalmat a káptalan használta, ő teljesítette a velejáró kötelezettséget is. A tizedjövödelem megszűnése után mint a káptalandombi plébánia adminisztrátorai és egyben karkáplánok a káptalantól kapják fizetésüket; a legújabb időig sedecima váltság eimén az állampénztár is hozzájárult javadalmazásukhoz. 16 ) Két régi stallum visszaállítása. Draskovich György püspök 1641-ben két régi stallumot visszaállított avval a megokolással, hogy a régi 33 stallum jövödelmet nem foglalhatja le 13 kanonok. A püspök nem vette számba, hogy a káptalan javadalma tetemesen megfogyott, tehát jövedelme is messze elmaradt a régitől. Ezután 6 dignitárius, 7 főesperes és 2 mesterkanonok tagja volt a káptalannak. A kuruc háború idején csak 12 stallumot töltöttek be a püspökök. Keresztély Ágost püspök 1700. júl. 12-én kiadott rendelkezésével 14-ben állapította meg a stallumok számát. így van ma is; 17 ) az egyik mesterkanonok kimaradt, a másik scholasticus nevet kapott, akinek kötelessége volt a székesegyházban való hitoktatás (katekizálás). A pápai és királyi — főkegyúri rendelkezés a poenitentiarius és theologus kanonokok számára foglalt le egy-egy stallumot. 18 ) A kanonokok kinevezése és beiktatása. A pápai reservátiók korát Tdvéve a püspök jogához tartozott a kanonokok kinevezése. Később királyaink főkegyúri jogukra való hivatkozással maguknak követelték e jogot, de kiváltságképpen mégis átengedték a püspököknek. Draskovich György 1636-ban királyi kiváltságnak nevezi azt a jogát, hogy minden egyházi javadalmat: a lektorságot, kántorságot, őrkanonokságot, a prépostságokat, a 1G ) Ezekről bővebben a székesegyházi plébánia történeténél szólunk. Bedy Vince dr. kézirata. 17 ) Győri püsp. lvt. Keresztély Ágost iratai II. 121. 1. 18 ) Zalka püspök-féle 1872. évi Can. Visitatioban a káptalani Statútumok.
